Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 21. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 4. napja - A betegszabadságról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - KIS GYULA JÓZSEF, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - FRAJNA IMRE, a szociális, családvedelmi és egészségügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - HACK PÉTER, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója:
290 Elnök Úr! Tisztelt Ház ! Az alkotmányügyi, törvény előkészítő és igazságügyi bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot, és azt általános vitára nem tartotta alkalmasnak. A bizottságban jelen lévő 14 képviselő közül csak hatan támogatták a törvényjavaslat általános vitára bocsát ását, a többség ezt nem támogatta, hat "nem" szavazattal és két tartózkodással. Mivel ez egy kormánypárti többségű bizottság, és egy rendhagyó döntést hozott, a Kormány előterjesztését többséggel nem támogatja, néhány szóban szeretném az ülésen elhangzott érveket a tisztelt Ház figyelmébe ajánlani. Ha nagyon röviden foglalnám össze az ülésen többségbe kerültek álláspontját, azt mondhatom, hogy a Kormány által előterjesztett javaslat brutálisan vállalkozásellenes és végtelenül antihumánus. Az első kijelentés em indokaként el tudom mondani, fel tudom hívni a Ház figyelmét arra, hogy ez a törvényjavaslat a betegszabadság szabályait úgy kívánja megváltoztatni, hogy a betegszabadság első 25 napját a munkáltató fizeti. Ez azt jelenti, hogy anélkül, hogy a társadalo mbiztosítási járulékot emelné, sőt anélkül, hogy csökkentené a társadalombiztosítási járulékot, a vállalkozók kénytelenek lesznek fizetni a dolgozóik táppénzét 25 napon keresztül, függetlenül attól, hogy ez huszonötször egynapos betegállomány lesz, vagy eg yszer huszonöt napos. Tehát tulajdonképpen a társadalombiztosítás a dolgozók táppénzét az első 25 napban nem fedezi. Ez rendkívül nehéz helyzetbe hozza a vállalkozókat, hiszen a költségeiket rendkívüli mértékben megnöveli. Hozzá kell tennem, hogy ezzel egy idejűleg, előreláthatóan a munkáltatók az így keletkező költségüket az állampolgárokra fogják terhelni, és ezzel együtt valamennyi vásárló, valamennyi fogyasztó érezni fogja ennek az intézkedésnek a hatását. Ellene van a racionalitásnak a javaslat nemcsak a magánvállalkozók területén, akiknek – még egyszer hangsúlyozom – rendkívüli mértékben nehezíti a helyzetét, de a költségvetésből gazdálkodó szervek esetén is. Ugyanis a költségvetés a törvényjavaslat értelmében az így kifizetett táppénzt visszatéríti a k öltségvetési szerveknek. Így például egy iskola számára, ahol a tanárok betegállományba mennek, többszörös költségek fognak jelentkezni, hiszen az iskolában – mint köztudott – a tanárok helyettesítéséről gondoskodni kell, tehát a helyettesítési díjat is ki kell fizetni, ki kell fizetni az iskolának a táppénzt is, és ezt a költségvetés meg fogja érezni. Elmondtuk azt a bizottságban, hogy végtelenül antihumánusnak tartjuk ezt a rendelkezést. Ugyanis a normális vállalkozó, a normális munkáltató azokat a dolgoz óit, akiknek egészségügyi problémáik vannak, például akut betegségben szenvednek, ami miatt nem százalékolják le őket, és csak példaként – én nem vagyok orvos, de ami nekem hirtelen eszembe jutott, és a bizottsági ülésen is ezt elmondtuk – az allergiás bet egségben szenvedő, ekcémával vagy bármi más, gyomorfekéllyel, szívpanaszokkal küszködő dolgozók, akik rendszeresen nincsenek leszázalékolva, de hát előfodul rendszeresen az, hogy kénytelenek betegállományba menni, ezek a dolgozók nagyon rövid időn belül el bocsátásra fognak kerülni, a munkáltató elbocsátja az ilyen dolgozókat. Rövid időn belül elő fog állni egy olyan helyzet, hogy a munkáltatók orvosi alkalmassági papírral fognak csak felvenni dolgozókat, ha saját érdekeiket meg akarják védeni, és így végül is olyan polgártársaink, akik ilyen egészségügyi gondokkal küszködnek, a munkaerőpiacon rendkívül hátrányos helyzetbe kerülnek. Tehát erről az oldalról a Kormány filozófiája nagyon cinikusnak tűnik. Tulajdonképpen arra irányul, hogy azok a polgártársaink, akik ilyen helyzetben vannak, ne jussanak munkához, nagyon nehéz helyzetbe kerüljenek, a munkanélküli segélyből legyenek kénytelenek élni. Ezekre az érvekre tekintettel, tehát még egyszer összefoglalva, mind a vállalkozásellenes hatására, mind a munkaerőpi acra gyakorolt hatására tekintettel ellenezte a bizottság. Ebben a vonatkozásban a bizottságban a vélemények egy ponton megoszlottak, és szeretném, ha a tisztelt Ház megtisztelné ezt a tényt figyelmével. Voltak olyan képviselőtársaink, akik úgy látták, hog y ez egy olyan horderejű kérdés, amiről ilyen átmeneti szabályok között, ilyen – hogy úgy mondjam – fű alatt, tulajdonképpen az egyéb kérdések tömege között dönteni felelőtlenség, és ezért nem támogatták a javaslatot.
