Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 18. szerda, a téli rendkívüli ülésszak 3. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - KERTÉSZ ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
269 azonban összeesküvők sz oktak… ( Dr.Orbán Viktor: Meg a halkan beszélők…) …, sugdosni egymással. Mi a valóság? A valóság az, hogy az MDFfrakció a költségvetési törvény tervezetét megvitatta, és erre meghívta Kupa Mihály pénzügyminiszter urat is. Gondolom, az, hogy ő eljött, nem bűn, nem vétek – annál kevésbé, miután az MDFfrakció tagja. Nem súgtunk egymásnak, hanem a nagy nyilvánosság előtt tettem fel neki ezt a kérdést, hogy hol van a hivatal működtetéséhez a költségvetésben előirányzott összeg. Erre adta ő ezt a választ, és én a válaszról tisztességesen tájékoztattam az emberi jogi bizottságot. Semmifajta súgásról nincs tehát szó. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felszólalásra következik Kertész Zoltán, a Szabad Demokraták Szövetségé nek képviselője. Átadom a szót. Felszólaló: Dr. Kertész Zoltán (SZDSZ) KERTÉSZ ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Elnök Úr, köszönöm a szót. Kedves Képviselőtársaim! Már annyi hiba elhangzott itt – úgy gondolom, hogy ezt a költségvetést már módosító javaslatokkal sem le het igazán jóvá tenni. Gondolom, hogy képviselőtársaim is nagyon sok segélykiáltást, vészjelzést kaptak a társadalom különböző rétegeitől, csoportjaitól – én legalábbis nagyon sokat kaptam: pedagógusoktól, nagycsaládosoktól, népművészektől, egyetemek rekto ri tanácsától, de még a tűzoltóságtól is. Néhány szót szeretnék szólni a földművelési tárca költségvetéséről. Tölgyessy Péter tegnap már említette, hogy ismét az úgynevezett hátrányos helyzetű ágazatok közé került a földművelésü gy, mint ahogy már évről évre. Érthetetlen ez számomra annál is inkább, mert ha figyelembe vesszük a mezőgazdaságnak a nemzetgazdaságban betöltött szerepét, akkor nem ez illetné meg. A keresőképes lakosság körülbelül 14%a dolgozik ugyanis a mezőgazdaságba n, a nemzeti össztermelés körülbelül 22%a származik a mezőgazdaságból, az exporttermékek körülbelül 23%a a mezőgazdaságból kerül ki – ugyanakkor a beruházási igénye csak körülbelül 8,5%ot tesz ki, valamint a tiszta dollárbevétel több mint 1,6 milliárd. Nagyon sok vita folyik napjainkban a mezőgazdaságról, de az bizonyos, hogy a jövőben is jelentős szerepe lesz, bármilyen átalakuláson megy keresztül, és ehhez szükség lesz a jövőben is jól képzett agrárszakemberekre és az agrárkutatásra is. Ugyanakkor a kö ltségvetésben ezeknél az ágazatoknál támogatáselvonás van kilátásba helyezve. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy Magyarországon milyen kevés az egyetemi korúak aránya más országokhoz képest, igencsak az utolsó helyek egyikét foglaljuk el. Az egyetemi korú lakosság, illetve népcsoport körülbelül 10%a jár egyetemre – ugyanakkor külföldön ennél 200350%kal magasabb az egyetemi képzésben részt vevők aránya. Széchenyi szavaival: kiművelt emberfők sokasága a nemzet igazi ereje – azt hiszem, ebben a megméretteté sben igencsak alulmaradnánk. Semmivel nem indokolható az, hogy az agrárfelsőoktatástól ezt a 400 milliót el kívánja vonni a pénzügyi tárca. Módosító javaslatomban a szakigazgatási, szolgáltatási és informatikai intézmények 50 milliós elvonását, a mezőgazd asásági minősítő intézetek szintén 50 milliós elvonását és az agrárfelsőoktatás 400 milliós elvonását javaslom megszüntetni. Ezt az 500 millió forintot a kormányzati beruházások 850 millió forintos előirányzatából lehetne kompenzálni – ott még maradna úgy is bőségesen elegendő. Az agrárkutatás is igen fontos szerepet tölt be a mezőgazdaságban, a növénytermesztés és az állattenyésztés területén egyaránt; az alap- és a célkutatásokban, valamint a géntartalékok megőrzésében igen fontos szerepe van.
