Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 18. szerda, a téli rendkívüli ülésszak 3. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF) - ELNÖK (Vörös Vince): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) - ELNÖK (Vörös Vince): - NÉMETH ZSOLT (FIDESZ)
265 Kezdem tehát a hazai nemzeti és etnikai kisebbségi kérdéssel. Először is – mint ahogyan már több képviselő az elmúlt két nap során említette – a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos előirányzatoknak a hiánya felvet számos problémát. Ez a törvény, tudjuk, hogy sokunk számára a vágy titokzatos tárgya, hogy Bunuelt idézzem. Ez a törvény az elmúlt másfél évben számta lan alkalommal, interpellációk kapcsán, különféle határokon túli magyarok idelátogatása kapcsán került a nagypolitika vitatott témái közé. Továbbra sincs reményünk, hogy a december 20ra beígért kisebbségi törvény bekerüljön a Ház elé előbbutóbb. De ennél nagyobb problémát jelent, hogy az a 10 millió forint, amely előirányzat szerepel a Miniszterelnöki Hivatalnak a költségvetésében arra vonatkozóan, hogy a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos hivatali teendőket – fordítás, miegymás – fedezze az apparátus, eze n kívül nincs előirányzat. Ezzel kapcsolatban már elhangzott az indok Mészáros István részéről, amelyet a Pénzügyminisztériumnak a képviselői vezettek elő a kisebbségi bizottságban, hogy nem létező törvényre nem lehet előirányozni. Ezzel kapcsolatban felve tődött, hogy azért az a 10 millió forint mégis ott van előirányzatnak. Felvetődött az is, hogy a közszolgálati törvénnyel kapcsolatban is van 2,5 milliárd forint előirányzat, és ma félálomban, mikor ébredtem, hallottam, hogy az oktatási törvénnyel kapcsola tban is komoly előirányzat van a területi oktatási központoknak a felállítására, állítólag 250 millió forint elő van irányozva az idei költségvetésben. Úgy érzem, ezek az érvek merő fügefalevelek. Úgy tűnik, a politikai döntés hiányzik mind ez idáig arra v onatkozóan, hogy elfogadjáke a kormányzatnak a megfelelő képviselői a kisebbségi kerekasztalnak, a hivatalnak, a pártoknak azt a konszenzusát, amelyik most már ugyan 45 változatban kering a szakmai körökben, de alapkoncepciójában úgy tűnik, hogy konszenz us jött létre, eléggé komoly fegyvertény ez. Egyedül a Pénzügyminisztérium tűnik olybá, hogy nem túlságosan támogatja ezt a konszenzuális javaslatot. Hogy fair legyek, 80%a konszenzuális ennek a törvénynek, valóban van egy 20%a, ami nem. De azok a kifogá sok, amiket a Pénzügyminisztérium megfogalmaz, hogy a regisztráció előfeltétele lenne egy ilyen előterjesztés, egy ilyen előirányzat megfogalmazásának, az némileg elfogadhatatlan. Annál is inkább, mert a kisebbségi szervezetek egyértelműen kijelentették, h ogy nem kívánnak regisztráltatni, még akkor sem, ha a Pénzügyminisztérium ezt tartaná helyesnek. Van több elképzelés, több módosító javaslat, hogy milyen összeget lehetne előirányozni erre a törvényre vonatkozóan. Gyakorlatilag kivitelezhetőnek tartanám az t, hogy a választásokra mindenképpen legyen előirányzat, amelyre vonatkozóan a nemzeti etnikai és kisebbségi hivatal meg is csinálta a saját maga kalkulációját. Ez pár száz millió forintot jelent. Azt hiszem, a nemzetiségek számára abban az esetben, ha a v álasztásokra egy előirányzat meg lenne adva, meg lenne célozva a tartalékban, igen megnyugtató lenne a tekintetben, hogy talán lesz jövőre törvény, s nem kell megint várjanak, nem kell megvárják 1993at, amikor már csak egy évet kell várni, hogy ne kelljen külön kisebbségi választásokat tartani. Úgyszintén elképzelhető lenne, hogy a pénzügyminiszter referáljon az ügyben, hogy a közszolgálati törvénynek a bérkeretében gondoltake arra, hogy a felálló kisebbségi önkormányzatoknak az alkalmazottai – akik nyilv ánvalóan úgyszintén közszoglálati alkalmazottak lesznek, amennyiben az alapkoncepciót elfogadja a Ház – beleértendőe avagy sem a kisebbségi önkormányzati adminisztráció. De úgy látom, a politikai döntés nincs meg. Nincs meg a politikai eltökéltsége a Korm ánynak, hogy legyen és milyen kisebbségi törvény legyen. Legyene és milyen legyen? Azt hiszem, ha nem lesz ebben a kérdésben előrelépés, és nem fogadja el a minisztérium ezeket a módosító javaslatokat – akár ilyen, akár amolyan formában – , akkor joggal ve tik fel a kisebbségi szervezetek, hogy az elkövetkezendő évben az a 220 millió forintos előirányzat, amely a szervezetek támogatására vonatkozik, ez nem lesz elegendő a kulturális autonómiának a működtetésére, sem pedig az esetleges választásokra való felk észülésre. Tehát akkor a szervezeti támogatást kell növelni, ami ebben a jelenlegi helyzetben, amikor a funkciót kellene lassacskán a kisebbségi területen is támogatni, talán valóban jelenleg nem tűnne nagyon szerencsésnek.
