Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 18. szerda, a téli rendkívüli ülésszak 3. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - UNGÁR KLÁRA (FIDESZ)
256 Tisztelt Képviselőtársaim! Ma önök egész nap csak az újság hasábjain szólaltak meg, és néha most így közbekiabálnak, de örülök, hogy megjött a hangjuk. Először arról a tárcáról szeretnék beszélni, amelyről a mai nap során nem esett még szó. Viszont nagyon szoros kapcsolata van a külkereskedelemnek a külügyekhez, és az előttem szóló három képviselőtársam közül ketten a külügyekről beszéltek. Tehát tulajdonképpen az őáltaluk elkezdett mondandót folytatnám. A tavalyi évben is javasoltuk már, hogy mely k ülképviseleteket kell megszüntetni, lévén, hogy Magyarországnak nincsen külkereskedelmi forgalma ezekkel az országokkal. Továbbra is van egy hosszú listánk, ahol a külképviseleteket, a kereskedelmi kirendeltségeket meg kellene szüntetni. Ilyen például Hano i, Ho Si Minh város, vagy említhetném Bagdadot, ahol nyolc emberünk dolgozik ott, az embargóra való tekintettel, gondolom, vagy Zimbabwét, Tunéziát, Kubát, Venezuelát. Viszont említhetnék olyan országokat és helyeket, ahol nincsen kereskedelmi kirendeltség ünk, nincsen kereskedelmi kapcsolatunk. Csak egyet említenék: az Egyesült Államok nyugati partja. De miután azt gondolom, hogy a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát meg kell szüntetni, és a továbbiakban emellett fogok érvelni, ezért nem a külké pviseletek hiányáról szeretnék beszélni, hanem arról, hogy kereskedelmet képviselni egyrészt a Külügyminisztérium attaséin keresztül, ahogy a mezőgazdasági attasék léteznek, másrészt a vállalatoknak, az egyre inkább magánkézben lévő külkereskedelmi vállala toknak és a kamaráknak kell finanszírozni. De már bele is ugrottam abba, hogy miért nincs szükség a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumára. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát a következő feladatok jellemzik: Kü lkereskedelmi szolgálat, amelyet a Külügy, illetve a Kamara elvégezhetne. Az Európai Közösséggel történő kapcsolattartás, amint Szelényi Zsuzsa képviselőtársam nem olyan nagyon régen elmondta önöknek, egyrészt Mádl miniszter úr feladata, másrészt Jeszenszk y miniszter úr feladata a Külügyminisztériumban. És van még természetesen két másik feladata a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának: ez az exportimport engedélyek kiadása és a kereskedelemfejlesztés. Ezekre ebben a pillanatban még szükség van , ezért az utóbbi két feladatot az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz kell csatolni. Annak ellenére, hogy én ezt gondolom, a jelenlegi költségvetésben még szerepel egy ilyen fejezet, hogy Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma. Ezért most ennek a fejezetnek a költségvetéséről, illetve bizonyos tételeiről fogok beszélni. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma külföldi segélyt, a Phareprogramot megpályázta, megkapta, szeretném tudni, hol van, a költségvetés mely részében van a Phareprog ramból kapott, fölhasznált vagy fölhasználandó pénz jelezve. Az újságból olvashattuk, hogy lesz egy befektetési részvénytársaság, illetve lesz egy exporthitelgarancia részvénytársaság. Az egyikre a Kormány ötmilliárd forintot, a másikra kétmilliárd forint ot szán majd. Ez jelenleg a 92. évi költségvetés tervezetében – ez a hétmilliárd forint – hol van? Van két alap a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumánál: az egyik a Befektetési Alap, a másik a Kereskedelemfejlesztési Alap. A Befektetési Alapról azt tudtuk meg a tavalyi évben, miután nagyon komoly szócsatákat vívtunk Kádár Bélával a bizottságban és a Parlamentben is, hogy olyanfajta befektetések ösztönzésére szolgál ez az alap, hogy minél több külföldi befektetőnek, aki csak azért nem jönne ide, m ert az infrastruktúra nincsen kiépítve, eme pénzből lehetne majd támogatást, pontosabban segítséget nyújtani. Jelenleg 949 millió forintot költöttek el ebből a pénzből 91ben, ebből 300 millió forintért a Magyar Kormány tőkerészesedéshez jutott. Hát ezt le het infrastruktúrának nevezni. Ezt ugyan inkább tulajdonszerzésnek hívják. A pénz legnagyobb részét két projectbe fektette a Kormány, az egyik a General Motors, a másik a Szuzuki.
