Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 18. szerda, a téli rendkívüli ülésszak 3. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
220 Szeretném felhívni a képviselőtársak figyelmét, hogy 1992ben a Kormány azt tervezte: ugyanennyi, azaz 2 mill iárd forintot fog költeni a mezőgazdaság szerkezetátalakítására, vagyis arra, hogy kialakuljon a magántulajdonon alapuló mezőgazdasági struktúra. Azt hiszem, hogy ez a két tétel – a kárpótlás és a szerkezetátalakítás – nagyon nehezen egyensúlyozható ki ily en módon. Az 1991es évben nagyon sok szabálytalanság történt a földművelésügyi tárca környékén a gazdálkodásban, illetve nagyon sok olyan jellegű probléma merült fel, amelyet az Állami Számvevőszék is megemlített a jelentésében. Ezek közül szeretnék néhán yat, mintegy kiragadva, bemutatni önöknek. A tölgyfapusztulás miatt az agrártárca részére elkülönített 100 millió forintnak például csak az 50%át használta fel erre a célra a tárca, a másik 50%ot nem lehet tudni, hogy milyen célra használta fel. Szerinte m a legkritikusabb mégis az exporttámogatások felhasználása: Talán emlékeznek rá elsősorban a gazdasági bizottság tagjai, hogy a tejválság kapcsán kirobbant botrányt a Kormány olyan módon próbálta meg orvosolni, hogy az exporttámogatásból finanszírozta a t ehénkivágást. Én akkor, már a gazdasági bizottságban is rákérdeztem arra, hogy vajon az exporttámogatásból milyen módon lehet egy termeléscsökkentő intézkedést – tehénkivágást – finanszírozni. Erre azt a – szerintem meglehetősen cinikus – választ kaptam, h ogy ezeket a teheneket, ezt a marhahúst majd eladjuk a szovjeteknek, és ilyen módon tekinthető ez exporttámogatásnak. Ennél lényegesen nehezebb lenne megindokolni azt, hogy a Kormány milyen szempontok alapján finanszírozta exporttámogatásból az augusztusi sertéshúsakciót, hiszen ott semmiképpen nem lehet arról papolni, hogy ezt a sertéshúst eladtuk volna a szovjeteknek vagy más külföldi országba exportáltuk volna, hiszen ez a sertéshús a magyar állampolgárok hűtőibe került, ezeket a húsokat a magyar állampo lgárok fogyasztották el – esetleg néhány kisvendéglő értékesítette a nyugati turistáknak. Én már akkor, az interpellációmban is fölvetettem ezt a kérdést, a kormányzópárti képviselők azonban elfogadták a miniszter úr válaszát. Ez meglehetős kétségeket ébre szt bennem afelől, hogy a kormányzópárti többség milyen módon kívánja a Kormány költségvetési politikáját majd év közben ellenőrizni. Engem ez az eset ugyanakkor arra emlékeztet . vagy inkább egy példát mondanék, hogy mihez hasonlítom én ezt az esetet: min tha a védelmi célokra szánt kiadásokat a Kormány arra fordítaná, hogy vadászbombázóinkkal a saját településeinket bombázzuk, vagy esetleg a saját légvédelmünkkel a saját gépeinket lőnénk le – hiszen az augusztusi sertéshúsakciónak az volt a következménye, hogy a Kormány exporttámogatást költött el olyan módon, hogy lényegesen több sertéshúst adtak el, mint amennyire szükség lett volna, és ezért a Kormány Csehszlovákiából volt kénytelen sertéshúst importálni. A mezőgazdaság szerkezetátalakítására szánt pénz ekkel már a tavalyi évben, illetve az idei évben is probléma volt. Erre a célra a költségvetésben 500 millió forintot különítettünk el, és – kérem, kapaszkodjanak meg képviselőtársaim! – ebből az 500 millió forintból egyetlenegy fillért sem költött el ilye n célra a Kormány, hanem ezt az 500 millió forintot arra használták föl, hogy a borbotrányt finanszírozzák belőle. Kupa Mihály pénzügyminiszter úr nyilván ezt a pénzt nevezte "dugipénz"nek, hogy abból fogja majd a hegyaljai gazdák szőlőjét felvásárolni. E bből a pénzből, a szerkezetátalakításra szánt pénzből ugyanis a Kormány a szőlőfelvásárlást támogatta – erre pedig lehetett volna valamilyen intervenciós pénzeket is felhasználni. Gondoljanak arra képviselőtársaim, hogy milyen jogunk van nekünk beleszólni a költségvetésbe, hogyha önök, a túloldalon, a szabálytalan vagy nem igazán megengedhető gazdálkodással kapcsolatos interpellációkra adott válaszokat sorban elfogadják! Tudják, hogy az idei évben 500 millió forint szerkezetátalakítási pénzből egy fillért s em fordítottak ilyen célra, ugyanakkor viszont az idei költségvetésben az ugyanerre a célra fordítandó kétmilliárd forintot – tehát négyszer annyit, mint tavaly – nyilvánvalóan minden további nélkül meg fognak szavazni. Azt gondolom, ilyen körülmények közö tt a Parlament egyszerűen képtelen költségvetési jogát gyakorolni: nem tudunk
