Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 21. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - SÁPI JÓZSEF (MDF)
1289 finomította, fönntartotta azt az előnyét, hogy a szülők különkülön is kaphatnak gyermekeik után családi pótlékot, és ezzel összefüggésb en igénybe vehetik az ezzel összefüggő adóalaplevonási lehetőségeket, ugyanakkor megszüntette a javaslat ama hátrányát, amely azokat a szülőket is többletadminisztrációra kényszerítené – és nyilván ezek vannak többségben – , akik a jelenlegi helyzetet fenn kívánnák tartani. Solt Ottilia, Havas Gábor, dr. Fáklya Csaba és dr. Szigeti György visszavonták indítványukat az ülésen, ehelyett a hozzájuk csatlakozó szociális és egészségügyi bizottság javaslatát vitattuk meg, amely javaslat plusz családi pótlékban ré szesítette volna azokat a családokat, amelyek nem tudták teljesen igénybe venni 1991ben a gyermekenként akkor ezer forintban megszabott adóalaplevonási lehetőséget. Mivel az indítványozók nem tudtak meggyőzően nyilatkozni sem az intézkedés forrásáról, se m arról, hogy a kifogásolt, gyermekenkénti havi 260 forintra azok is jogosultake például, akiknek azóta már nagykorúvá vált a gyermeke, vagy azok is, akik csupán 5 – 10 forint híján nem tudták kimeríteni az adóalapcsökkentő lehetőséget, tehát mivel ezek a kérdések megválaszolatlanok maradtak, a bizottságunk ezt az indítványt elutasította. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megkérdezem képviselőtársaimat, ki kíván még felszólalni a vitában. Elsőként Sápi József, a Magyar Demokra ta Fórum részéről. Felszólaló: Sápi József (MDF) SÁPI JÓZSEF (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Módosító indítványom beadására több dolog késztetett. Indoklásként csupán néhányat szeretnék röviden ismertetni. A fiatal házasok többsége a családtervezés időszakában három vagy több gyermekre gondol. Ám sokan hamar szembekerülnek anyagi természetű gondokkal. Ezért általános, hogy saját helyzetük reális felmérése után nem vállalnak egy, illetve két gyermeknél többet. Természetes igénye az embernek az utódne velés, de természetes igénye az is, hogy megfelelő körülmények, elfogadható életszínvonal mellett tudjon gondoskodni gyermekéről. Sajnos a társadalom reprodukálása csupán 85 – 90%os. Tehát fogy a népesség. Mindazon szociálpolitikai lépések ellené re, melyek a múltban és a jelenben történtek, illetve történnek. Ezen körbe tartozik az is, hogy a nagycsaládosok több kedvezményben részesülnek, mint az egykét gyermeket nevelők. A demográfia hullámvölgyében nagyon időszerű újragondolni, hogyan lehet oly an társadalmi környezetet biztosítani, amely a születendő gyermekek számának növelését serkenti. Jó alkalom erre a készülő szociális törvény, de része ennek a most beterjesztett törvényjavaslat is. Kialakult a családi pótlék rendszerében az a differenciált ság, amely a három és többgyermekes családokat jobban támogatja. Ez természetes és kívánatos. De a jövőben nem lehet a magyar társadalom általános családmodelljét, az egy, illetve kétgyermekes családot kevésbé támogatni. Nem lehet, hogy tovább nőjön az egy gyermek után járó családi pótlék arányeltolódása. Szerintem a jelenlegi arányok megtartása lenne a kívánatos, hiszen az előttünk lévő törvényjavaslat szerint egy gyermek után 35%kal jár több családi pótlék abban az esetben, ha nem egygyermekes, hanem hár om- és többgyermekes családról van szó. Különösen megfontolandó napjainkban, amikor a munkanélküliek száma egyre nő, és nincs tekintettel arra, hogy hány gyermek él a családban. Ezért javaslom azt, hogy a családi pótlék egységesen, gyermekenként 300 forint tal növekedjen. Ez nem jelent többletkiadást, mert a törvényjavaslat ezt az összeget kívánja differenciáltan szétosztani. Megjegyzem még, hogy a Nagycsaládosok Országos Egyesülete által készített számítások is alátámasztják javaslatomat. Ebből
