Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 21. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VASS ISTVÁN (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZILI SÁNDOR (MSZP)
1264 Szocialista Párt által követelt – mai hoz hasonlóan kötöttebb – felmondási szabályok nem hozzák a munkaadókat lehetetlen helyzetbe, mielőtt bárki is erre gondolna. Még mindig a munkaviszony megszüntetése tárgykörében maradva el kell mondjam, hogy megdöbbenést váltott ki a munkavállalók széles köréből a törvényjavaslatnak a jogellenes munkaviszonymegszüntetés következményét tartalmazó szabályozása. E téren különösen elfogadhatatlan, hogy amikor a bíróság megállapítja a jogellenesség tényét, a dolgozó nem nyerheti vissza állását, ha ezt a munkaa dó kéri, s ilyenkor a kétszeres végkielégítési fizetéssel megszabadulhat a dolgozójától. Ez, az októberben elfogadott, de a tervezet által is tartalmazott végkielégítési szabályok szerint, akár kéthavi átlagkeresetet is jelenthetne, mint büntetést a jogell enes elbocsátásért. Ezért teljesen egyetértek Szabó képviselőtársammal: számunkra is ez elfogadhatatlan. Ez a szabályozás olyan alacsonyra helyezné a jogtalanság szankciójának mértékét, hogy egyenesen ösztönözne az előírások figyelmen kívül hagyására. Ez s zerintünk megengedhetetlen. A jogtalan elbocsátás csak azzal szankcionálható – és ez ösztönöz a törvény betartására is – , ha a Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésére irányuló jogellenes intézkedés érvénytelenségét mondja ki, és garantálja egybe n az eredeti állapotok visszaállítását. Ilyen szabályozás szolgálja a jogbiztonságot, védi a munkavállalókat, hozza a munkaadókat is azonos helyzetbe, kiiktatva a jogszerűtlenül eljáró előnyét. Előadódhatna természetesen, hogy a dolgozó sem kíván visszamen ni korábbi vagy vele jogszerűtlenül eljáró munkáltatójához. Vagy az eset összes körülményét vizsgálva a bíróság dönt úgy, hogy nem helyezi vissza a jogszerűtlenül eljáró munkaadóhoz a dolgozóját. Ilyen esetekben fizessen kártérítést a vétkes munkaadó, de n e kéthavi, hanem legalább hathavi átlagkeresetet. Tisztelt Képviselőtársaim! A Munka Törvénykönyve előttünk fekvő tervezete meg kívánja szüntetni a munkaadó azon jogát, hogy a törvény alapján fegyelmi büntetéssel sújthassa a dolgozóját. Ezzel mi teljesen e gyetértünk. Nem tartjuk azonban kielégítőnek a tervezet azon előírását, amely megengedi, hogy a kollektív szerződésben a fegyelmi büntetéseket és a fegyelmi eljárást szabályozhatják. Nem azt mondjuk, hogy ez a felhatalmazás felesleges, sőt tudjuk, hogy néhány régi hazai munkáltatónál ennek már hagyományai vannak, de ahol helyben a fegyelmit meg kívánják tartani, tehessék azt meg, és legyenek törvényi korlátai. A pusztán megengedő szabá lyozás nagyon tág teret enged a helyi alkunak, és elvileg módot ad bármilyen büntetés, bármilyen eljárás keretében történő szabályozásra. Tehát az kell, hogy a törvény felhatalmazás mellett adja meg a korlátokat is, például írjon elő írásbafoglalási kénysz ert, írjon elő határidőt az eljárás megindítására és befejezésére, az esetleg állásból való felfüggesztés idejére határozza meg a büntetés lehetséges körét, tiltsa meg a pénzbírság kiszabását, rendezze a jogorvoslat lehetőségeit. Egyébként a javaslat több helyen is tartalmaz figyelemfelhívó, megengedő, úgynevezett gumiszabályokat. "A munkabér védelme" címet viselő fejezet végén például utal arra, hogy a munkáltató fizetésképtelensége esetére a munkabér kifizetésére felelősségbiztosítást köthet. Képviselőtár saim! Összecsengve avval, amit Szabó képviselőtársam előzőekben már elmondott, hadd említsem meg, hogy országunkban tart még – és kívánom: tartson még sokáig – a cégalapítási láz. De nem feledkezhetünk meg arról, hogy ennek a folyamatnak az egyidejű fennál lása mellett is megkezdődik, s növekvő számban folytatódik a cégek felszámolása. A munkabér védelme ilyen esetekre törvényi garanciákat kíván, és nem elegendő pusztán törvényi figyelemfelhívás. Mi ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a munkabér és a munkáltató dolgozóival szemben anyagi felelősség érvényesíthetőségének biztonsága, s védelme céjából törvény kötelezze a munkaadókat felelősségbiztosítás megkötésére. Megjegyzem, hogy itt a munkabér védelmét szolgáló törvényi előírások közt lenne helye a munkabérkövetelések elsődlegessége, s egyéb hitelezők követeléseit megelőző jellegű szabályozásnak is.
