Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 21. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat álalános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1253 A bünt ető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat álalános vitája ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Az előterjesztést 3744es számon kapták ké zhez képviselőtársaim. Megadom a szót dr. Balsai István igazságügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Kérem. Dr. Balsai István igazságügyminiszter, a napirendi pont előadója BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évben 1992. január hó 1jei hatályba lépéssel két fontos gazdasági területre vonatkozó jogszabályt fogadott el a tisztelt Parlament. Nem kell felidéznem azokat az indokokat, amelyek ennek a két igen fontos jogszabálynak az elfogadás ához és mielőbbi hatályosulásához fűződtek és fűződnek. Az egyik a számvitel rendjéről szóló fontos törvény, a másik pedig a csőd, egyszerűen csődtörvény, de ennél azért pontosabbaknak kell lennünk, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszá molásról szóló törvények jelentik ezt a két igen fontos gazdasági jogalkotási termékét a tisztelt Parlamentnek. Már akkor is fölmerült annak az igénye, és a Kormány természetesen ezzel elvileg egyetértett, hogy a két jogszabály csak akkor tud valóban haték onyan, céljának megfelelően működni, ha széles körben megteremtjük a működés garanciáit, beleértve a büntetőjogi védelmet is a törvények mielőbbi és minél pontosabb hatályosulásával kapcsolatban. Sajnos, a Parlament munkaterhe nem teszi lehetővé, hogy az o ly sok, büntetőjog területére vonatkozó módosítást mielőbb megtárgyalja, ezzel tisztában vagyunk, és ezért korábbi álláspontunknak a gyakorlati szempontok alapján történő részleges megváltoztatásával egyetértünk azzal a törekvéssel, amely legalább ennek a két nagyon fontos törvénynek a büntetőjogi, anyagi büntetőjog oldaláról történő biztosítását jelenti. Ezért, ha nem is 1992. január 1jén, de hát a hatályosulás gyakorlati időpontját és időtartamát illetően nem elkésve teszünk javaslatot arra, hogy mindkét törvényhez fűződő külön tényállásként a tisztelt Parlament az előterjesztett tényállásokat szíveskedjék a Büntető Törvénykönyv részévé tenni megvitatás után. Engedjék meg, hogy nagyon röviden ismertessem a törvényjavaslat rendelkezéseit. Ami a számviteli kötelezettségek megsértésével kapcsolatos, és a korábbi Btkban is létező tényállást felváltó jogszabályt jelenti és illeti, itt felhívnám a tisztelt figyelmüket arra, hogy egy széles elkövetési lehetőséggel találják szemben magukat az ezzel hivatásszerűen vagy az üzleti életben tevékenykedve foglalkozó érdekeltek, és a törvényi tényállás megkívánja a könyvvezetési, a beszámolási és a bizonylati fegyelem megszegésén túlmenően azt is, hogy az elkövető vagyoni helyzetének áttekintése, ellenőrzése meghiúsuljon vagy megnehezüljön, tehát tulajdonképpen eredménybűncselekmény ilyen értelemben a tényállás. De felhívnám a figyelmet, hogy a javaslat szerint nemcsak a számviteli törvény, hanem más erre vonatkozó jogszabályban előírt beszámolási, könyvvezetési köteleze ttség és ehhez kapcsolódó egyéb hasonló kötelezettségek megsértése eredményezi a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét. Természetesen az is elkövetési magatartás, hogyha egyáltalán nem tesz eleget valaki valamilyen adatszolgáltatásnak – törvényben elő írt adatszolgáltatásnak – , és ezzel például másokat abban akadályoz meg, hogy a cégnyilvántartás adatai alapján, az éves beszámoló megtekintése alapján szerezze be azokat az információkat, amelyek a gazdaság, a piacgazdaság működésében nélkülözhetetlenek.
