Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 21. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
1243 de még ma is hatályos törvény a miniszter vagy az államtitkár fizetésének százalékában határozta meg, joggal csalárdságot tételez fel a törvénytervezet 42 – 46. §ait tanulmányozva. Egyetértünk a 2. számú mellékletben foglaltakkal mint beso rolási szabályozással, de nem értünk egyet az illetménykiegészítésnek és az illetménypótléknak, mint a havi illetmény egyegy összetevőjének bevezetésével. Ezek helyett viszont szükséges a besorolási táblák szorzószámainak módosítása. Ugyancsak szükséges a 45. § teljes átdolgozása. Meg fogjuk vizsgálni, milyen költségvetési vonzata lenne az általunk javasolni kívánt egyszerűsítésnek, és ennek ismeretében tesszük meg módosító indítványunkat. Korábban már szóltam a javaslat dicséretes törekvéséről egy olyan i lletményrendszer kidolgozására, mely a köztisztviselő számára tisztes megélhetést biztosít. Persze azt tudni kell, hogy a tisztes megélhetést valójában nem a 2. számú melléklet besorolási táblázatai, hanem évről évre a költségvetés dönti el, mikor meghatár ozza a II. besorolási osztály első fokozatát. A nemrégen elfogadott költségvetés 1992re 14 400 forintban határozta meg ezt az alapösszeget mint tartalékot. Ez azt jelenti, hogy például a hármas besorolási osztályba tartozó, alapvizsgát tett ügykezelő havi fizetését 8640től 11 520 forint vagy a IV. besorolási osztályba tartozó fizikai dolgozó havi fizetését 7200tól 10 800 forint között lehet megállapítani az első három évben. Számunkra úgy tűnik, hogy minden jó szándékú törekvés ellenére, amely a 2. számú mellékletet végeredményben mégiscsak jellemzi – gondoljunk az alapos és régen nélkülözött differenciálásra – , a megállapított alapösszeg mellett a pályakezdők, a fiatalok számára nem teszik igazán vonzóvá a köztisztviselői pályát. Nem értjük, a képviselőt estület hivatalában dolgozó köztisztviselők illetményrendszerét miért a munkáltatói jogkör gyakorlója, és miért nem e törvény állapítja meg. Nem tudjuk támogatni a személyi illetmény bevezetését sem, különösen nem ilyen tálalásban: a kimagasló teljesítmény t nyújtó köztisztviselőnek. Ki fogja megállapítani és milyen mércével a kimagasló tejesítményt? A 47. §ban ismertetett éjszakai és gépjárművezetési pótlék jogszerűségét nincs okunk megkérdőjelezni. Azt viszont nem nagyon értjük, miért kell a köztisztvisel őt egészségre ártalmas, netán fokozottan veszélyes munkára kényszeríteni. Erre vonatkozóan az indoklás is adós marad a válasszal. Jó lenne, ha az előterjesztő adna bővebb felvilágosítást, mert ennek hiányában azt sem tudjuk, keveselljüke vagy sokalljuk a pótlék 45%os mértékét. A nyelvtudási pótlék, a költségtérítés, a napidíj szabályozása, a fegyelmi felelősség kérdésében nincsenek észrevételeink. Befejezésül, örömmel üdvözöljük a Közigazgatási és Közszolgálati Tanács létrehívására vonatkozó javaslatot. E z a szervezet, remélhetően, komoly segítséget adhat a Kormány számára, és nagy támasza lehet a Parlamentnek is abban a törekvésében, hogy hazánkban egy, a köz érdekeit szolgáló, pártatlan, demokratikus közigazgatás kialakulhasson. Köszönöm. (Taps a kormány pártok padsoraiban.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Kósáné Kovács Magda a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja részéről. Felszólaló: Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP) KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) Köszönöm, Elnök Űr. Én szívből r emélem, hogy más képviselőtársaim is csatlakozni fognak a vitához, annál is inkább, mert régen volt a Ház előtt olyan törvényjavaslat, amelyiknek a hatása ennyire fontos lenne társadalmi fejlődésünk, demokráciánk szempontjából. Államtitkár úr a bevezetőjéb en azt mondta, hogy az első beterjesztéshez képest ez a törvény koncepcionálisan nem változott. Gál Zoltán képviselőtársam egy sor olyan elemre utalt, amelyik az
