Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 20. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 12. napja - A családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - LUKÁCS TAMÁS, DR. (KDNP)
1230 családi pótlékot meg akarjuke adóztatni vagy nem akarjuk meg adóztatni, be akarjuk vonni az adóalapba vagy nem akarjuk bevonni az adóalapba. Az egyébként nem biztos, hogy szociálisan rossz elosztási rendszert jelentene, ha bevonnánk az adóalapba, ez attól függ, hogyan csináljuk meg. Így, hogy abban gondolkodunk, hog y ez adómentes, a differenciálás valamelyest indokolt, bár érvelni lehet az azonos összeg mellett is. Nemcsak a szociálpolitikával általában kell összevetni a családi pótlék emelésének ügyét, hanem egyáltalán a gyerekjuttatásokkal is. Ha megnézzük a más tí pusú ellátásokat, amelyekben szociálisan a gyermeket nevelő családok részesülhetnek – ilyenek a bölcsődék, az óvodák – és megnézzük például az otthon maradt gyerekek helyzetét, akik gyedben és gyesben részesülnek, és elolvassuk például a Nemzeti Megújhodás Programját, ahol homályos ígéret volt arra, hogy a gyedet kiterjesztjük, ami mindmáig sajnálatos módon semmilyen formában, még elképzelések vagy írott, kifejtett formában sem történt meg, nemhogy jogszabályi előterjesztésben, akkor azt kell látnunk, arra a kérdésre, hogy gyermekbaráte a Kormány, bizony "nem" választ kell adnunk, ha igazán őszinték és realisták tudunk maradni. Ehhez kapcsolódik sajnálatos módon a családi pótlék jelenlegi előterjesztése, amely beilleszkedik ebbe a sorba, ami a Kormány gyerm ekbarátságának a hiányát igazolja. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Szólásra következik dr. Lukács Tamás képviselő úr, Kereszténydemokrata Néppárt. Felszólaló: Dr. Lukács Tamás (KDNP) LUKÁCS TAMÁS, DR. (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt H áz! A kételkedéshez… Bár nem a családi pótlékban kételkedem, de kezdjük talán azzal, hogy ez a törvény miről szól, és ezt a törvényt miért kellett megalkotni. Ezt a törvényt azért kellett megalkotni, mert az 1990. évi XXV. törvény 6. §ában erre az Országg yűlés kötelezettséget vállalt, és mi is a törvények hatálya alá vagyunk vetve, így ezen törvényi kötelezettségünknek teszünk eleget, minthogy a törvény 6. §a akként rendelkezik, hogy a családi pótlék év eleji vagy évközi emeléséről a gyermeknevelés tényle ges költségeinek megfelelően az Országgyűlés évente legalább kétszer dönt. Teljesen nyilvánvaló, hogy arról szó sem lehet, soha nem is lehetett arról szó, hogy a gyermeknevelés tényleges költségeit bármikor az állam teljes egészében finanszírozta volna. It t a kérdés lényege az, hogy milyen arányban vállalta az állam át ezeket a terheket. Ezek a juttatások oda jutottake, ahova célozták, és ebből a szempontból talán érdemes megismerni a Nagycsaládosok Egyesületének közgazdászai véleményét. Én ezeket a rendkí vül súlyos kritikákat nem tudom úgy elemezni és úgy elfogadni, amelyek kellően megalapozottak lennének, hiszen az nyilvánvaló, hogy a romló viszonyok között valóban azok az emberek és azok az állampolgárok vannak inkább kitéve ezeknek a romló viszonyoknak, akiknek a gyermekvállalási kedve megvolt, és akik gyermeket nevelnek. Az is teljesen világos, hogy itt az igazi vitát azon lehetne folytatni, hogy egy gyermekre vetítve mi az a százalékos mérték, amelyet az állam átvállalt korábban, és tendenciaszerűen ez hogyan oszlik meg. Nyilvánvaló, hogy a korábbi rendszer örökségéből, a rossz támogatási rendszer örökségéből vannak olyan elemek, amely elemeket valamilyen módon el kell mozdítani a holtpontról, és ebben a kérdésben a törvény megteszi az első lépést. Ezt a FIDESZ képviselője sem tagadta. Kétségtelen, hogy nem egy látványos, nem egy nagy lépés, de jelzi azt az irányt, amelyikben ezeket a különbségeket a törvény a későbbiek során megpróbálja majd felszámolni. Módosító indítványom arra irányul, hogy a személy i jövedelemadó kedvezményt igénybe vehessék olyan családok is, akik egészében nem tudják – éppen az alacsony kereset miatt, az egyik kereső, aki a családi pótlékra jogosult – igénybe venni, így megoszthassák és a másik keresőnek a maradék igénybevétel lehe tőségére nyissunk utat. Kétségtelen, lehet, hogy ez egy nagyobb törvényi koncepciómódosításba illene bele, azonban éppen a jelenlegi szociális helyzet miatt, éppen azért,
