Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 20. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 12. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - SZOKOLAY ZOLTÁN (MDF)
1190 ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Szokolay Zoltán a Magyar Demokrata Fórum részéről. Képviselői mandátumról való lemondás: Szokolay Zoltán (MDF) SZOK OLAY ZOLTÁN (MDF) Elnök Úr, Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a magam napirend előtti mondandójához fognék, engedjék meg, hogy a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében, de úgy gondolom, akár mindannyiunk nevében tisztelettel köszöntsem e Házból dr . Szabó Zoltán professzor urat, az első és a második magyar szívátültetést végrehajtó orvoscsoport vezetőjét és minden munkatársát, és hadd kívánjak innen a betegeinek gyors gyógyulást, neki és munkatársainak pedig további hasonló sikereket. (Taps. – Hodos án Róza: Árukapcsolás?) Tisztelt Országgyűlés! Ami a magam mondandóját illeti, nem okozok meglepetést, nem másítom meg elhatározásom. Súlyos bűnt követtem el, ezért a mandátumomat nem tarthatom meg. Az Országgyűlés jegyzőkönyve közokirat. Határozathozatalk or is az. Ha egy tévedhetetlen számítógép készíti, akkor is az. E gép szerint én 1991. december 12én 12 óra 58 perckor megsértettem a Büntető Törvénykönyv 274. §át, amely a közokirathamisításról szól. Ha feljelentés érkezik, remélem, kiad a tisztelt Ház . Ha ugyanis bizonyítható lesz, hogy – miként azt az SZDSZ képviselői állítják – szándékosan követtem el a törvénysértést, akkor az bűntettnek minősül és szabadságvesztéssel jár. Ha az bizonyosodik be, hogy gondatlanságból követtem el, akkor vétségnek minő sül és pénzbüntetéssel sújtandó. Végül is azonban ez mindenképpen rendkívül súlyos cselekedet, még akkor is, ha gondatlanságból, szórakozottságból vagy egy tárgy által valósult meg. Aki ezt elköveti, az a parlamentáris demokrácia ellen vét. És íme, megköve ti a Parlamentet és lehajtott fejjel távozik e Házból, mert decemberben végre akadt társai között egy bátor férfi, aki nemcsak szónokolt a rendszerváltozásról, hanem a tettek emberéhez méltó hévvel felfedezett egy eltávolítandó egyént. Örülök, hogy a lemon dásommal megtisztult a tisztelt Ház, és rajtam kívül mindenkinek tiszta a lelkiismerete, mert hiszen ha nem lenne az, akkor mások is követnék a példámat és lemondanának. Nem osztom, sőt, megvetem annak a képviselőnek a szemléletét, aki az üggyel kapcsolatb an a folyosón így fogalmazott: csak az számít házasságtörőnek, akit rajtakapnak. Ez azt jelentené, mindent szabad, amit nem vesznek észre és Isten óvja Magyarországot ettől a fajta liberalizmustól. (Moraj.) Lemondok tehát, csak az zavar kissé, hogy decembe r 16án napirend előtt egy országos listán megválasztott képviselő, aki több mint egymillió polgár akaratából ülhet itt, pártja nevében eleve kihirdette az ítéletet, csalónak, hazugnak nevezett engem. Akiknek a nevében beszélt, azok tehát nem igényeltek ré szletes kivizsgálást, a szándékosság és a gondatlanság között nem óhajtottak különbséget tenni, eleve kész volt az ítéletük, hiszen ők az igazság egyedüli letéteményesei, a demokrácia éber őrei. Ha aláírták a Chartát, akkor erről még bizonyítványuk is van, hiszen csak az az igazi echte demokrata Konrád Györgytől Thürmer Gyuláig, aki aláírta. (Közbeszólások.) Kész volt az ítélet, és azonnal ki is hirdették a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt. Fellebbezésnek helye nincs, annyi tanút állítanak, amennyit c sak akarnak, véletlenül minden liberalista éppen az én kezemet figyelte perceken át, akár a másik oldalamon is – mert ezzel is próbálkoztak, őrzi a jegyzőkönyv – , csak ott a gép valahogy elfelejtett szavazatot kimutatni. Ez a magabiztosság győzött meg végk épp arról, hogy le kell mondanom. Megértettem, hogy itt már nem arról van szó, hogy mi történt december 12én 1 óra előtt néhány perccel, hanem arról, hogy Szokolay Zoltán lehetőleg ne szólaljon meg a nyilvánosság előtt, illetve, ha mégis meg mer szólalni, akkor egy könnyed, gúnyos utalással hamisnak lehessen nyilvánítani mindazt, amit mondott. Az SZDSZ tehát a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt kihirdette az ítéletet. Közülük valótól idézem: "Még Csurkával sem csináltuk volna meg ezt." Figyelemreméltó különbség, hogy a
