Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 2. hétfő, az őszi ülésszak 1. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - FILLÓ PÁL (MSZP)
10 kiiktatni, illetve ezekre megoldást adni, rendkívül röviden. Valamennyien olvasták, nem kívánom részletesen ismertetni. Határozathozatal ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. A házbizottság korábban hozott, általános érv ényű állásfoglalása alapján indítványozom az önálló indítvány napirendre tűzését. Határozathozatal következik. Most kérem szavazatukat. (Megtörténik.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés – hét államtitkári szavazattal – 244 szavazattal 7 ellenében , 21 tartózkodás mellett az indítvány napirendre tűzése mellett foglalt állást. Bejelentem, hogy Filló Pál és Kósáné Kovács Magda képviselőtársaink a Magyar Szocialista Párt részéről önálló indítványt nyújtottak be 2701es számon, munkaügyi érdekképviselet i bizottságok felállítására. Az országgyűlési határozati javaslatot kézhez kapták képviselőtársaim. Megkérdezem az előterjesztőket, kíváne valamelyikőjük röviden szólni. Igen, Filló Pálé a szó. Felszólaló: Filló Pál (MSZP) FILLÓ PÁL (MSZP) Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Hálátlan szerep – ismerve az ország nehéz anyagi helyzetét – egy új országgyűlési bizottság javaslatával előállni. Engedjék meg, hogy egy pindurkát hosszabb legyek… (zaj) …, mert szeretném önöknek megindokolni, hogy miért tettük ja vaslatunkat. Egyegy bizottság létrehozásának akkor van értelme, ha az a társadalmi élet egy meghatározott, jól körülhatárolható, sajátos belső törvényszerűséggel bíró területét fogja át. A munka világa vitathatatlanul ilyen. Ezt felismerték már a magyar t örténelem korábbi országgyűlései is: a századfordulótól kezdve létrejött a munkásügyi bizottság, amely munkajogi, munkásvédelmi, foglalkoztatási, szakszervezeti és más, hasonló kérdésekkel foglalkozott. Később, az 1927es második ülésszaktól kezdve, a munk ásügyi bizottság helyét a társadalompolitikai bizottság vette át – ez azonban nem jelenti a munkaügyi jellegű bizottság megszűntét. Ha belelapozunk a korabeli országgyűlési jegyzőkönyvekbe, azt látjuk, hogy ez a bizottság foglalkozott a munkaügyi témákkal. A polgári demokráciákban csaknem mindenütt megtalálhatók a kifejezetten munkaügyi orientációjú bizottságok. Ilyen Angliában a foglalkoztatási, Németországban a munka- és szociális, Svédországban a munkerőpiaci bizottság. Dániában két ilyen témájú bizottsá g van: a munkaerőpiaci és a munkaerőbizottság. A nyugati parlamentek bizottsági rendszere kialakításánál gyakran fogalmazódik meg a Kormány "lekövetésének" elve. Eszerint: ha valami van olyan fontos és elkülönült, hogy külön minisztériumot szerveznek rá, akkor arra külön parlamenti bizottság is kell. Ez biztosítja a kormányzat munkájának hatékonyabb ellenőrzését a Parlament részéről. Tisztelt Képviselőtársaim! Minden bizottságnak a fő témája adja meg a valódi karakterét, ez határozza meg összetételét, érde klődési, hozzáértési körét, és azt a szempontrendszert, ami szerint az ügyeket vizsgálja. Átmeneti időszakot élő társadalmunk égető problémái és a közeljövő törvénykezési feladatai különösen fontossá és sürgetővé teszik munkaügyi és érdekképviseleti bizott ság felállítását. Az év második felében százezres nagyságrendű munkanélküliség várható Magyarországon. Előre valószínűsíthető, hogy ez a jelenlegi foglalkoztatási törvény módosítását, a foglalkoztatáspolitikai alap feltöltését és az állami munkaerőpiaci há lózat átalakítását fogja kikényszeríteni, és előttünk áll a Munka Törvénykönyve megalkotása is. Könnyen belátható, hogy ezek a problémák nem kezelhetők pusztán költségvetési vagy szociális ügyekként – de más bizottság témájaként sem. Ezért lenne szükség eg y, a munka világával foglalkozó bizottság felállítására, amelyben ennek megfelelő a személyi és szakértelmi összetétel, és amely eszerint alakítja ki értékrendjét. Kérem a tisztelt Képviselőházat, kedves képviselőtársaimat, hogy javaslatainkat támogassák. (Taps az MSZP soraiban.)
