Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 15. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - A Magyar Köztársaság büntető törvénykönyvéről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABÓ JÁNOS, DR. (FKgP)
875 Én azt hiszem, és be is szeretném fejezni, hogy nem tartom jónak ezt a megoldást, nem értek vele egyet, és azt gondolom, hogy ennek a nemzetnek kevés az energiája. Minden energiánkat össze kell szednü nk, hogy most jó, tisztességes és – hogy a szokásos szlogent mondjam – európai életet biztosítsunk magunknak, hogy a gazdaságunkat rendbe hozzuk, hogy a viszonyainkat rendbe hozzuk, hogy a közösségeinket felépítsük, hogy a politikai életünket tisztességess é tegyük. Minden energiánkra szükség van. Nincs arra energiánk, hogy 3545 évvel ezelőtti ügyekben kutakodjunk, arra kössük le a nemzet energiáját. Én úgy érzem, hogy ez félreviszi a dolgokat, úgy érzem, hogy ez valamiféle pótcselekvés, amire nincsen szüks ég. Tisztelettel arra kérek mindenkit, gondolkodjanak el azon, amit mondtam, gondolják végig az egész folyamatot, gondolkodjunk együtt, és utána hozzuk meg a döntésünket, de én azt javaslom, hogy ne fogadjuk el a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik dr. Szabó János képviselő úr, a Független Kisgazdapárt szónoka. Felszólaló: Dr. Szabó János az FKgP képviselőcsoport nevében SZABÓ JÁNOS, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt azt kell mondanom, hogy tiszteletre méltó ennek a két képviselőtársamnak az a bátorsága, hogy így ketten kiállnak, és végül is egy egész nemzetet, egy egész társadalmat érintő kérdésben terjesztenek elő törvényjavaslatot. A magam részéről ez t nagyra értékelem, és azt kell mondanom a kisgazdapárt nevében is, hogy a törvényjavaslatot támogatjuk, mert annak minden vonatkozásban egyetértünk azzal a szándékával, hogy történelmi igazságtételt akar. Ha most mégis teszek kritikai megjegyzéseket, és a ggályaimnak adok hangot, akkor ez természetesen nem azért történik, hogy a bűnösöket – akár csak szándékon túl is – menteni próbáljam, sokkal inkább arról van szó, hogy vannak olyan szempontok, amelyek megítélésem szerint nehezen egyeztethetők össze ennek a törvénynek a végrehajtásával. Miről is van tulajdonképpen szó? Arról, hogy olyan embereket kívánunk e törvénnyel a bíróság elé juttatni, akik vagy politikai bűncselekményt követtek el, vagy politikai indíttatásból követtek el köztörvényes bűncselekmények et. Már körülbelül száz évvel ezelőtt a nyugat rájött, hogy a politikai felelősséggel nem a büntetőjogi felelősség áll pariban, hanem a politikai felelősségre vonás. Ezért a büntetőjog nem igazán jól működik a politikai felelősséggel szemben. A tyúktolvajo kra jól működik a büntetőjog, mert az köztörvényes cselekmény. De gondoljunk arra például, hogy nyugaton ritka kivételtől eltekintve, Dreyfus kapitány esete óta nemigen volt rá példa, talán a nürnbergi katonai törvényszék esetét leszámítva, amikor politika i felelősséggel szemben büntetőjogi felelősségre vonást alkalmaztak. És arra is gondoljunk, hogy éppen Dreyfus kapitány esete – aki egyébként nem keresztény volt – a katolikus Franciaország közvéleményét mennyire meg tudta osztani. Amerikában – ha nem téve dek – a múlt század nyolcvanas éveiben volt az, amikor a szakszervezeti vezetők közül párat felakasztottak hasonló magatartásuk miatt. Mi 1945 után is, 1956 után is végeredményben a politikai bűntettek miatt alkalmaztuk a törvényt, illetve büntetőjogi fele lősségre vonást. Azonban azt is meg kell mondani, hogy Kádárék felakasztották Nagy Imrét, és még sokan másokat, a szocializmus tulajdonképpen nem heverte ki ezt a tettét soha. Már a kelet is rájött arra, hogy nem lehet ezt a büntetőjogi alapelvvé avanzsált dolgot figyelmen kívül hagyni. Gondoljunk arra, hogy Sztálin idejében Hruscsovot a leváltása után természetesen az akasztófa vagy a golyó várta volna, de egyiket sem tették meg vele. Ilyen körülmények között aggályos nagyon széles körben a büntetőjogi fel elősség alkalmazása az ilyen esetekben. Sajnos, minél kevésbé érvényesül egy országban a demokrácia, annál inkább az történik, hogyha valami gond van, akkor előveszik a büntetőjogot. Mintha a büntetőjog mindenek feletti lenne.
