Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 3. kedd, az őszi ülésszak 2. napja - Bejelentések: Dr. Horváth József jegyző - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - BOROS LÁSZLÓ (MSZP)
87 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a nevelőtestület többségén ek egyetértését bíró pályázó megbízását a képviselőtestület, a közgyűlés csak rendkívül indokolt esetben mellőzheti. Amennyiben a képviselőtestület, a közgyűlés rendkívüli indokoltság hiányában utasítja el a pályázó vezetői megbízását, a köztársasági megbí zotthoz, illetve a munkaügyi bírósághoz lehet fordulni jogorvoslatért. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a továbbiakban is igen fontosnak és szükségesnek tartja a nevelőtestület jogosultságainak biztosítását abban, hogy közreműködjék az igazgató kiv álasztásában. A közreműködés formáját a készülő új közoktatási törvény fogja újraszabályozni az érdekeltek bevonásával. Ehhez még a saját véleményemet: A jogi szabályozás nem egyértelmű, ez tény. A vita azonban szomorú. Nincsenek előítéleteim. Lehet, hogy az önkormányzat vezetője akar új szellemet adni az iskolának, és a nevelők védik Dobzse Lászlójukat, aki nem késztette érdemi munkára őket. Lehet fordítva, mert számos ilyen panasz érkezett, hogy a nevelők akarnak új szellemű igazgatást és az önkormányzat védi a régieket. Olyan ez, mint a válóper, ha nincs a gyerekek érdekeit figyelembe vevő józan megegyezés, a gyerekek, az iskola szenvedi kárát a legtisztább jogi döntés esetében is. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Vörö s Vince) : Köszönöm miniszter úr válaszát. Megkérdezem interpelláló képviselőtársamat, egyetérte a miniszteri válasszal. BOROS LÁSZLÓ (MSZP) Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztában vagyok azzal, hogy a magyar közoktatást számtalan gond, probléma ag gasztja, ezek elsősorban financiális gondok. Ez egy olyan szelete a gondoknak, amiben – megítélésem szerint – pénz nélkül lehetne segíteni, de segíteni kellene. A miniszter úr tegnap Fertőszéplakon megnyitotta a tanévet, melynek során interjút adott a megy ei lap tudósítójának. Ebben az interjúban szintén elmondta, elkerülendő az, hogy Dobzse Lászlók kerüljenek az igazgatói székekbe. Ebben teljes mértékben egyetértünk. Elmondotta azt is, fontos, hogy szakmai szempontok érvényesüljenek. Ebben is egyetértünk. Legalább ennyire fontosnak tartotta, hogy a tantestületek és az önkormányzati testületek konszenzusa létrejöjjön. Ezt válaszának a végén is elmondta, ebben is egyetértünk. Ott döntőnek ítélte meg, amit én is a legdöntőbbnek tartok, hogy a tantestületek vél eményét ne lehessen figyelmen kívül hagyni. Ebben tehát egyetértünk, de hogyan lehet ennek érvényt szerezni? Értem, hogy az indokolatlan döntés ellen jogorvoslatért lehet fordulni, éppen csak az a problémám, hogy a jogorvoslat, amikor a köztársasági megbíz ott megállapította – és erre konkrét példát tudok mondani – , hogy törvénysértő az önkormányzati testület döntése, mert a határozatukban nem nevezték ki az illetőt, és mindezt indokolás nélkül tették, az önkormányzati testület a soron következő ülésén a köz társasági megbízott levelét figyelmen kívül hagyta. Problémám ebben az egészben mindössze annyi: lehet itt jogi vitákat folytatni elejétől végig; lehet ezekbe a dolgokba különböző politikai dolgokat belevenni, hogy miért akarják, miért nem akarják, kihez r agaszkodnak, kihez miért nem ragaszkodnak, én ezen nem vitatkozom. A probléma mindössze az, amit a miniszter úr is elmondott, hogy eközben erre az egész dologra rámennek a gyerekek. Ez az egyik dolog. A másik dolog: ha egyszer egy rendeletnek nem tudunk ér vényt szerezni – itt nem rendeletnek, mert a jogértelmezésnél az hangzik el, hallottam ilyet is, hogy az önkormányzati törvény magasabb rendű jogszabály, mint ez a bizonyos miniszteri rendelet. Ez ténykérdés, csak éppen a pályázat elrendelését az oktatási törvény teszi meg, tehát azonos rendű jogszabályokról van szó, ez a rendelet mindössze a technikáját szabályozza, végrehajtási utasítás.
