Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 3. kedd, az őszi ülésszak 2. napja - Bejelentések: Dr. Horváth József jegyző - Interpellációk: - BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
84 BOD PÉTER ÁKOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium az elmúlt év nyarán, őszén dolgozta ki az energiatermelésre, forgalmazásra, felhasználásra, valamint az energiával kapcsolat os környezeti, gazdasági és foglalkoztatási kérdésekre kiterjedő koncepcióját, amely a Kormány jóváhagyását követően ősszel került az Országgyűlés több bizottsága elé. E bizottságokban sok kritika, kiegészítés, sok fontos szempont merült föl. Ugyanakkor az is látszott, hogy a Parlament munkaterhelése mellett nem kerülhet sor egyhamar plenáris vitára. A tavalyi év végén egyébként is hatalmas horderejű változások következtek be. Elég itt utalnom arra, amiről az előbb beszéltem; a világpiaci árváltozások immár bekövetkeztek, mindez előrejelzésből valósággá vált az év második felében, továbbá Golfháború, az azzal együtt járó hektikus árváltozások, a Szovjetunió gyors dezintegrálódása, mindez arra szorította a tervezőket, a koncepció készítőit, hogy átgondolják a magyar energetikai koncepciót. Mindezek alapján tartalmilag sok új elemet tartalmazó, formailag pedig teljesen új koncepció készült el ez év elején. Belső viták után, július 10én a Kormány megtárgyalta ezt a koncepciót. Egyébként a kormányülésen is ugya naz merült fel, mint az a kérdés, amelyet Mádai Péter tett fel, nevezetesen: kelle alaperőmű, és ha kell, milyen legyen. Az alaperőmű tekintetében nincs ma azonnali lépéskényszer. Az ipari termelés mennyiségének a csökkenése és a már érezhető energiatakar ékosság miatt még néhány évig nem fog igényelni több energiát a magyar gazdaság. A jelenlegi hosszú távú szerződések teljesülésében ez idáig fennakadás nem volt. Az viszont igaz, hogy nagyfokú az energetikai függőségünk, más szóval kiszolgáltatottságunk, i smét más szóval kockázatunk, és ez a kockázat az, ami miatt intenzíven foglalkozni kell az erőműépítés lehetőségével. Továbbá hosszabb távon számolni lehet mégiscsak a gazdasági növekedés felgyorsulásával, ámbátor reményeink szerint nem a régi szerkezetbe n, hanem radikálisan megújult szerkezetben fog ez végbemenni. Mindenesetre, ha foglalkozunk erőműépítési tervekkel, egy ilyen döntés, maga a beruházás megvalósítása hosszúhosszú éveket vesz igénybe, hiszen milliárdos méretű vállalkozásról van szó. Ilyen kérdésekben csak alapos, körültekintő döntés születhet szakmai és széles körű nyilvánosság előtt. Nyugodtan mondhatom itt, hogy nem született meg a döntés sem mellette, sem ellene, tehát a képviselő úr szavával élve: nincs bunda. Az kétségtelen, hogy már s zámos ajánlat érkezett a Magyar Villamos Művekhez, jött atomerőműre, lignitre, kőszén bázisú erőműre összesen legalább 10, a jelentkezési határidő október 31. Az vitathatatlan, hogy a legzajosabb kampányt a francia erőművi vállalkozások folytatják Magyaror szágon, és ez a stílus, ez a nyílt lobbyzás nálunk szokatlan. Azonban még egyszer mondom, ha hisznek nekem: semmi sem dőlt el. Persze a híresztelések ellen nincs orvosság. A múlt héten pénteken, a 44. bányásznapon, Tapolcán ugyanezeket a szavakat elmondtam az iparági vezetők előtt, visszafelé a kocsiban hallottam a Magyar Rádió híradását, hivatkozva a Financial Timesra, hogy már megszületett a döntés. Az interpelláció foglalkozik a paksi atomerőmű földrengéstani helyzetével. Az erőmű telephelyét földrengés szempontjából az energetikai ipar érintett szervezetei: tudományos intézetek, minisztériumok évek óta vizsgálják. A munka eredményeit a következőképpen foglalhatom össze: Kezemben van a telephely szeizmicitásának vizsgálati jelentése. Előrebocsá tva, hogy az elvégzett vizsgálatok nem tekinthetők lezártnak, az viszont megállapítható, hogy a legpesszimistább feltételezések esetén is van olyan műszaki megoldás és módszer, melynek alkalmazásával az erőmű a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő, alacsony k ockázati szinten működtethető. Megállapítások szerint nem lehet bizonyítottnak tekinteni az északészaknyugati, déldélkeleti csapású törésrendszer létezését, ez kisebb szeizmikus veszélyeztetettséget jelent, mint amilyet a tektonikai elemzés nyomán korább an feltételeztek. Megjegyezve, hogy a nukleáris biztonság ügye nem az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz tartozik, hanem az attól független Országos Energia Bizottság az illetékes ebben, tájékoztathatom a képviselő urat, hogy a Bizottság a további
