Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 3. kedd, az őszi ülésszak 2. napja - Bejelentések: Dr. Horváth József jegyző - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - TÖRÖK GÁBOR, DR. (MDF) - ELNÖK (Vörös Vince): - SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
81 kö rülbelül, tehát belátható időn belül, a Parlament elé kerüle, tudtommal egy még újabb energiapolitikai koncepció, amely most van kidolgozás alatt, és ez egy év, fél év, három év vagy belátható időn belül kezünk között lesze? Miután interpellációmat május körül adtam be, és az első koncepció tavaly októberben került a kezünk közé! Köszönöm. Határozathozatal ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Hajdu Istvánné képviselőtársnő elfogadta a miniszteri választ. Kérdezem az Országgyűlé st, elfogadjae a miniszter úr válaszát. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 158 "igen" szavazattal 7 ellenében, 56 tartózkodás mellett a miniszteri választ elfogadta. Dr. Török Gábor, a Magyar Demokrata Fórum képvise lője interpellálni kíván a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez "A Magyar Távközlési Vállalat kellően előrelátó volte az energiahordozók fogyasztói árának emelése…" címmel. (Zaj.) Dr. Török Gábor képviselőtársamat illeti a szó. Interpelláció: D r. Török Gábor (MDF) – a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez – "A Magyar Távközlési Vállalat vándorló nullpontja, avagy lesze egységes elővárosi díjövezet?" címmel TÖRÖK GÁBOR, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Interpell ációm pontos címe: "A Magyar Távközlési Vállalat vándorló nullpontja, avagy lesze egységes elővárosi díjövezet?" (Derültség.) Interpellációmban felemelem a hangom a főváros környékén lakó, többedíziglen másodrangú állampolgárok érdekében. Az itt élők 13szoros díjat fizetnek egy budapesti telefonbeszélgetésért; többet, mintha egy budapesti Ausztriába, Jugoszláviába vagy Bulgáriába telefonálna, noha az elővárosban élőket munkahelyük és a hivatalok jelentős része is a fővároshoz köti. A telefonkönyvet állam polgárként tanulmányozva sem sikerült megállapítanom, hogy a díjöveket milyen kiindulópontból számolják, mivel az bizonyos, hogy ez nem a mértani középpont. Miben nevezhető meg a távközlési hálózat nulla pontja, és ez hogyan volt műszakilag megállapítható? Műszakilag mivel indokolható az 1. és 2. díjöv közötti 100, és az 1. és 3. közötti 200 százalékos díjnövekmény? Tisztelt Miniszter Úr! Az elővárosban élőket egyre inkább sújtja a munkanélküliség, az útiköltségek rohamos emelkedése, - ez összefügg az energ iahordozók árának emelkedésével, - az e területen lecsapódó környezetpusztító noxák. Nem érthető, hogy Budapest közigazgatási határától 12 kilométerre egy háromperces telefonbeszélgetésért miért kell 65 forintot fizetnie az állampolgárnak? Külön kiemelem, hogy a déli, délkeleti agglomerációban a telefonhálózat fél évszázaddal elmaradott fejlettségű és a még mindig monopolhelyzetben lévő Távközlési Vállalat nem érdekelt a szolgáltatás bővítésében, hiszen a kézi kapcsolás üzemeltetése olcsóbb, díjszabása maga sabb! – Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter úr válaszol. Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter válasza SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési é s vízügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr olyan gondra hívja fel a figyelmet, amely nemcsak a fővárosnak és környékének, hanem a nagyvárosokat körülvevő települések egy részének is problémája. Mindez valóban összefü gg az elmaradt távközlési hálózatfejlesztéssel, illetve pontosabban: a teljes körű automatizálás hiányának következménye. A Budapest környéki agglomeráció túlnyomó részében azonban már automatizált központok működnek, és ez alól - sajnos - kivételt jelent a képviselő úr által kiemelt déli, délkeleti terület egy
