Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 8. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló jelentés részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
706 bizottság a mi módosító indítványainkat, és magát az egész országgyűlési határozatot sem – de ezt a véleménykülönbséget vállalnunk kell. Fontos volt a számunkra az, hogy a költségvetési támogatá snak nemcsak a közvetlen formái, hanem a közvetett formái is kerüljenek be az országgyűlési határozattervezetbe – így például az önkéntes biztosítási formák adókedvezményezettségére utaltunk. Fontos volt a számunkra az, hogy tisztázzuk: ki fizeti a járulék ait mindazoknak, akik nem munkavállalók – így a nyugdíjasoknak és a munkanélkülieknek. Úgy gondoltuk, a költségvetésnek kell legalábbis osztoznia a nyugdíjalappal és az egészségbiztosítási alappal e tekintetben. Fontos volt az, hogy az állampolgári alapnyu gdíj kiépítését még akkor is kezdjük most meg, hogyha erre a költségvetés még nem rendelkezik elegendő forrásokkal, hogy tisztázódjék: az állampolgári alapnyugdíjat a mai öregségi nyugdíjkorhatárnál magasabb korban nem a nyugdíjjárulékokból kell fizetni, h anem a költségvetésnek lesz egyre nagyobb mértékben feladata finanszírozni. Természetesen bennünket is az izgatott a legjobban, hogy elfogadható országgyűlési határozat szülessék az új nyugdíjrendszerre vonatkozóan. Nagyon határozott volt álláspontunk a te kintetben, hogy ne döntsünk a nyugdíjrendszerről, mielőtt még a nyugdíjrendszer részletes szabályait megismerhette volna a Parlament. Ezért főként az 1992re előírt feladatokat tartjuk és tartottuk fontosnak, például azt, hogy ismerhessük meg, milyenek les znek az átmeneti szabályok, miként gondolkodunk a nők – és általában – a korhatár emeléséről, milyen konkrét metódusokat gondolunk elfogadni a fokozatos nyugdíjkorhatáremelésre, a rugalmas korhatáremelésre, az előnyugdíjazásra, a korkedvezményes nyugdíja k rendszerére; hogyan találkozik mindez a munkanélküliséggel, hogyan kezelhető a munkanélküliség emellet; és miként lehet tulajdonképpen az átmenet szabályait úgy biztosítani, hogy bizonyos választási lehetőségük is legyen a nyugdíjkorhatárhoz közel állókn ak. Mi úgy gondoljuk tehát, hogy helyes, ha az országgyűlési határozat előír 1992re elvégzendő feladatokat a nyugdíjrendszerre vonatkozóan, de nem helyes, ha konkrét döntéseket fogalmaz meg – olyanokat, amelyeket törvénynek kell majd szabályoznia. Valójáb an nagyon fontosnak tartottuk ugyanezt elérni a táppénzrendszerre vonatkozóan. Itt is azt javasoltuk, hogy előbb vizsgáljuk meg, miként lehet átalakítani a táppénzrendszert, és utána hozzunk nagyon konkrét döntéseket. Valójában azt is nagyon határozottan képviseltük, hogy mindaz, aki ma Magyarországon állampolgári jogon hozzájut az egészségügyi ellátáshoz, biztosítotti jogán is hozzájuthasson az egészségügyi ellátás teljes köréhez. Arról van ugyanis szó, hogy nem láttuk volna helyesnek, ha a munkavállalói jogon biztosítottak biztosítotti igazolványával és akár szegénységi bizonyítvánnyal jutnak mások hozzá a ma állampolgári jogon elérhető egészségügyi ellátások köréhez. Úgy gondoljuk, hogy az országgyűlési határozathoz adott bizottsági módosító indítvány ez t teljes körűen garantálja. Szeretném elmondani azt is, hogy a bizottságban képviselőtársainkkal teljes egyetértésben – más képviselőkkel természetesen vitatkozva – ma már elegendő garanciát látunk arra, hogy a költségvetés fokozatosan vegye át a nem járul ékokból finanszírozott szociális típusú ellátásokat. Összességében tehát egy végrehajtható, koncepciójában, alapelveiben világos országgyűlési határozat megszövegezésére törekedtünk. Saját módosító indítványainkat, a Kovács Pál képviselőtársammal együtt be adott négy módosító indítványunkat már önök is ismerhetik. Tulajdonképpen elégedettek lehetünk, mert módosító indítványainkat egyegy kivétellel a költségvetési és az egészségügyi bizottság támogatja. A költségvetési bizottság vitatkozik velünk abban, hogy vajon helyese a költségvetés tartozásait – amelyeket egyelőre járulékból fog fizetni a társadalombiztosítás – kamatokkal terhelten nyilvántartani. Nekünk ugyanis az a véleményünk, hogyha egyáltalán szükség van nyilvántartásra, ha egyáltalán külön akarjuk a társadalombiztosítás
