Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 8. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat, valamint a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FÜZESSY TIBOR, DR. a KDNP vezérszónoka:
703 holtvágányra jutott. Ebben a holtvágányra jutásban én – Szabó Iván képviselőtársammal ellentétben – nem elsősorban Lenint tenném felelőssé. Hisz Lenint jóval megelőzően megindult az a folyamat, amely a szövetkezeteket az induló szocialista és kommunista mozgalmaknak a befolyása alá kívánta vonni. Blanqui még így ábrándozott: "Csakis az egyéni tulajdon helyébe kerülő szövetkezés az, ami az egyenlőség révén megalapítja majd az igazságosság uralmát." Robert Owen pedig így képzelte a szövetkezeti életet: "A közös étkeztetések rendszerében az új szövetkezetek tagjai sokkal olcsóbban és sokkal kényelmesebben jutnak élelemhez, mintha egyénileg vagy háztartások keretében kellene magukról gondoskodniuk. A tagok pedig, ha egyszer beleszoktak a közös étke ztetés nyújtotta kényelembe, soha többé nem kívánkoznak visszatérni a régi rendszerhez." Hála a magyar paraszt és a magyar munkás józanságának és kemény ellenállásának, a mi szövetkezeteink soha nem jutottak el eddig az idilli kolhozhangulatig. És most már elérhettünk oda, hogy lehetőségünk, sőt sürgető kötelességünk, hogy a szövetkezeti mozgalmat óvatosan, a megrázkódtatások elkerülésével visszatereljük oda, ahová más körülmények között már négy évtizeddel ezelőtt is eljuthatott volna. A kereszténydemokrat ák és különösen azok, akik a keresztényszociális eszmékkel azonosulnak, lényegében elfogadják a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége által megfogalmazott nemzetközi alapelveket. A hat alapelv közül négy olyan, amelyet a Szövetség olyannak tart, amely alapve tő jelentőségű, és érvényesülésének hiánya esetén az adott gazdasági szervezet szövetkezeti jellege megkérdőjelezhető. Mi úgy gondoljuk, hogy a keresztény társadalom- és gazdasági szemlélettel, a szociális pápai enciklikák szellemével ezek a szövetkezeti e lvek tökéletesen összhangban vannak, és nincs még egy olyan gazdasági szervezeti forma, amely a tulajdon és a munka közötti ellentétet ilyen tökéletesen feloldaná, és amely ennyire kiemelné a gazdasági tevékenységben is szükséges szolidaritás elvét és elem eit. Most tehát röviden azt szeretném megvizsgálni, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat hogyan felel meg a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége alapelveinek. Az első ilyen alapelv: a nyitott tagság elve. Ezt az elvet a törvényjavaslat 42. §á nak (1) bekezdése kívánja rögzíteni az Alkotmány 70/a §ának és egyben az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának megfelelően. Úgy gondolom, hogy a "nyitott tagság" szövetkezeti elv többet jelent, mint amit a mi tervezetünk hangsúlyoz és amennyit körülbásty áz. Ez a nyugati jogokban azt is jelenti, hogy aki megfelel a felvétel szakmai és a szövetkezet jellegéből adódó feltételeinek, azt egyszerűen nem lehet távol tartani a szövetkezetektől, annak felvételi kérelmét nem lehet elutasítani. Ezzel az elvvel bizon yos mértékig ellentmondónak látszik a törvényjavaslat 43. §a (1) bekezdésének rendelkezése, amely az alapszabályban meghatározott testületre bízza a tagfelvételi kérelmek elbírálását, hisz' a nyugati jogrendszerekben a szövetkezet legfőbb jellemzőjének ta rtott változó tőkéjűség pontosan azt jelenti, hogy a tőke azért változhat, mert nyitott, és bárki beléphet a szövetkezetbe. A második ilyen elv: a szövetkezeti demokrácia legrégibb, legősibb alapelve, az "egy ember – egy szavazat" elve. E mögött az elv mög ött az a megfontolás áll, hogy – szemben a gazdasági társaságokkal, amelyeket a bevitt tőke nagysága mozgat és igazgat, amelyekben a bevitt tőke nagysága határozza meg a cselekvés irányát – a szövetkezetek középpontjában az ember áll, és az ember határozza meg a szövetkezet sorsát és tevékenységét. Ezért a szövetkezet tagja általában csak természetes személy lehet, aki munkájával, tevékenységével személyesen működik közre a szövetkezetben. A törvényjavaslat 4. §a szerint viszont a szövetkezetnek jogi szemé ly is tagja lehet, amely magától értetődően nem gyakorolhatja a személyes közreműködést. Én ebben a rendelkezésben is bizonyos törését érzem a szövetkezeti alapelvnek.
