Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 8. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat, valamint a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - NAGY VARGA DEZSŐ, a FKgP vezérszónoka:
694 Mielőtt e két törvényjavaslat részleteibe mennék, szabadjon egy kis visszatekintést adni a ma hatályos szövetkezetek létrejöttéről és annak céljairól. Tudjuk, hogy a kommunista állampárt hatalomra jutásával azokat a vagyonokat, amiket az államosítással nem sikerült saját hatáskörébe és ellenőrzése alá venni, a szövetkezeti formát választotta a mezőgazdaságban a kisföldtulajdonosoknál, az iparosoknál a műhelyek, az eszközök, a kereskedőknél az árukészlet és az üzletek szövetkezetesítésével. Ezzel kettős célt ért el. Egyrészt azt a szabadságból adódó határozottságát az állampolgároknak, melyet a tulajdonviszony biztosított, kihúzta a láb a alól. Másrészt ellenőrizni tudta azokat a jövedelmi viszonyokat, amelyekkel az ebben a szférában dolgozó emberek rendelkeztek. Ezt a vagyont fokozatosan a mezőgazdaságból az iparba irányította át. Most, amikor ennek az így létrejött szövetkezetnek a lebo ntásáról, valamint az átmeneti törvényről akarunk megfelelő törvényi szintű rendelkezést létrehozni, akkor meg kell emlékezni arról is, hogy ez a szövetkezeti törvény mindenképpen csak törvényes szinten, és nem az adott úgynevezett önkormányzatok, küldöttg yűlések határozata alapján jöhessen létre. E törvény kívánja felváltani a '71. évi III. törvényt, de az utóbbitól eltérően ez a törvényjavaslat nem tervezi a beavatkozást a szövetkezetek életébe. E törvényjavaslatok a jövő általános szövetkezeti modelljét szabályozzák. Nyilvánvaló, hogy a más körülmények között létrehozott és jelenleg is működő mintegy hatezer szövetkezetet át kell vezetni az új szövetkezeti rendbe, s lehetőleg úgy, hogy a szövetkezet autonómiájának tiszteletben tartásával kell rendezni az átmenetet, vagyis az új szabály alkalmazására való áttérést, figyelembe véve a szövetkezetek különféle tevékenységéből adódó sajátosságokat is. E szabályozásnak törvényi szinten kell helyreállítania a tagság tulajdonosi minősítését, vagyis a vagyonnevesíté st, hogy az minél kevesebb méltánytalansággal járjon. Mindezekből következik, hogy a szabályozást csak két külön törvénnyel lehet megoldani. Az egyik az előttünk lévő 2690es, a jövő szövetkezetét szabályozza, a másik törvény pedig a 3126os számú, gondosk odik az átmenet szabályozásáról és a korábbi jogszabályok hatályon kívül helyezéséről. E törvényjavaslatok kidolgozása során az igazságügyminiszter úr elmondotta, hogy figyelembe vették az országos érdekképviseleti szervek véleményét és a nemzetközi szerv ek véleményét is. Így a törvényjavaslatok törvényerőre emelése után konformba kerülnek az európai és a nemzetközi szövetkezeti törvényekkel. A mai szövetkezeti rendszer átalakítása során le kell bontani azokat a vállalati és szövetkezeti sajátosságokat, am elyek a tervgazdaság állami irányítási elveihez kapcsolódtak, amelyek a piaci működéshez való alkalmazást nehezítik, illetve lehetetlenné teszik. Elsősorban meg kell változniuk a tulajdonosi és érdekviszonyoknak. A valódi szövetkezetekből álló új rendszer egyik napról a másikra nem teremthető meg, ezért ad mindkét törvény lehetőséget egy átmeneti időre. Véleményünk szerint ez az átmeneti idő, ahogy a miniszteri expozéban elhangzott, túl hosszú. Nem lehet a szövetkezeteket egy bizonytalansági helyzetben tart ani véleményünk szerint ilyen hosszú ideig. A szövetkezetekbe bevitt tulajdont, melyet hatalmi kényszerrel valósítottak meg, meg kell szüntetni. Kapjon részt a szövetkezeti tulajdonból, aki annak felhalmozásában részt vett, amelyet a törvénytervezet 10. §a szövetkezetnél munkaviszonyban töltött évek száma szerint 50%ban javasol megállapítani. Kapjon részt a szövetkezeti tulajdonból, akinek földjét, műhelyét, üzlethelyiségét vagy egyéb vagyonát elvették minden ellenszolgáltatás nélkül. A nevesítés kapcsán véleményünk szerint a csoportba tartozó tagok, volt tulajdonosok, a nevesített vagyon 50%át kapják. Ne kerülhessen alkalmazásra a törvénytervezet 4. §ában a mezőgazdasági szövetkezet és ipari szövetkezet vagyonának 10, valamint az általános fogyasztási s zövetkezetek vagyonának 30%a központi alapba történő visszatartásra. A fel nem osztható vagyon felhasználóinak köre és felhasználásának mértéke
