Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 8. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat, valamint a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - TELLÉR GYULA, az SZDSZ vezérszónoka:
691 valamilyen termelési tényezőt igyekeznek a piacra vinni, de különkülön – ált alában nagyságrendi okokból – erre nem képesek. Ha viszont azt a bizonyos termelési tényezőt, ami a birtokukban van, egyesítik, akkor ebben az egyesített formában már piacra tudnak lépni. Piacra tudnak lépni a zöldségkereskedők vagy a gyümölcskereskedők, g yümölcstermelők, hogyha szövetkezetet hoznak létre; borkombinátot tudnak maguknak építeni a szőlőtermelők, hogyha együttesen lépnek piacra; vágóhidat tudnak maguknak építeni, és nagy tételben befolyásolni tudják a piacot a sertéstenyésztők vagy a marhateny észtők, szarvasmarhatenyésztők, és ezzel hozzák létre azt a helyzetet, hogy ők a piacon tényezőt jelentsenek. Nem egyszerűen arról van tehát szó, hogy azonos szociális helyzetű emberek szövetkeznek, mint ahogyan azt Szabó Iván mondta. Arról van szó, hogy a zonos termelési tényezőt a piacra vivő emberek szövetkeznek – ez pedig lényeges különbség. Igen fontos mozzanata ennek a bizonyos szövetkezésnek, hogy a piacra lépéshez, természetesen valamilyen tőkeberuházásra is szükség van. Ez a tőkeberuházás azonban az előbb említett termelési tényezőnek a piacra vitelét szolgálja, nem pedig a tőkének saját hasznosulását. Így tehát azt mondhatjuk: szövetkezetnek tekinthetjük mindazokat a társulásokat, ahol személyek vagy pedig személyek vállalkozásai egy meghatározott t ermelési tényező piacra vitelére szövetkeznek egymással – , de ez a termelési tényező nem lehet a tőke. Ebből következik a szövetkezetnek az egyik legfontosabb jellegzetessége, hogy tudniillik, a tőkét csak annyira honorálja a működése közben, amennyi ahhoz szükséges, hogy először is a tőke újratermelődhessen, másrészt pedig, hogy a tőke benn akarjon maradni a társaságban, és ne akarjon kimenekülni belőle. Innen kiindulva a szövetkezetnek nagyon fontos tulajdonságai vezethetők le, így az, hogy tőkemajoritást senki se szerezhessen, mert ezzel a tőkemotívumot beviheti a szövetkezetbe: hogy a hatalmi viszonyokban az egyenlőség és a demokratikus elvek uralkodjanak; hogy a tőke ne kapjon nagyobb honorálást, mint általában szokott, mondjuk a bankbetét vagy más, szo kásos hasznosítás formájában, és nem utolsósorban, hogy a tagok és a szövetkezet között egy olyan sajátos kapcsolat van, amelyet a legtöbb ország szövetkezeti joga szerint az jellemez, hogy csak a tag és a szövetkezete között lehetnek kapcsolatok, folytató dhatnak üzletek, külsőkkel nem üzletelhet a szövetkezet. Ez alól a szabály alól természetesen nagyon sok kivétel van, de mégis, a szövetkezet lényeges mozzanatára hívja fel a figyelmet ez a dolog – arra ugyanis, hogy a szövetkezet a nagyságrendi előnyöket, illetve a nagyságrendi előnyöket kihasználni akaró vállalkozói hasznot fogja meg saját maga számára, nem pedig valamilyen külső ügyletből származó hasznot. Még két rövid megjegyzést tennék. Az egyik az oszthatatlan alapra vonatkozik. Az oszthatatlanság eg yáltalán nem azt jelenti, hogy valamilyen szociális segélyt lehessen adni a szövetkezet tagjainak, hanem azt jelenti, hogy azok az egzisztenciák, akik a szövetkezetbe belépve, az önsegély alapján állva egymást segítik – de az "egymás" fogalmába nemcsak az egy időben élők és a szövetkezetbe belépő tagok értendők, hanem azok a különböző generációk, akik kilépnekbelépnek a szövetkezetbe – , és az oszthatatlan alap voltaképpen azt a tőkét, azt a stabilitást biztosítja, amivel valaki egy nagyon kicsiny tőkehozzá járulással, egy részjegynyi hozzájárulással megkapja annak a nagyobb tőkének a működtetéséhez a jogot, amelynek a segítségével piacra léphet mint termelő, beszerezhet magának árut mint fogyasztó, vagy esetleg munkahelyet biztosíthat magának mint dolgozó. H a ezeknek a fontos jellemvonásoknak a fényében vizsgáljuk az egységes szövetkezeti törvényt, akkor azt látjuk, hogy ennek a szövetkezeti törvénynek súlyos fogyatékosságai vannak. A miniszter úr expozéjában elkezdte felsorolni, hogy mi határolja el a szövet kezetet a tőkés társaságtól, de a felsorolása éppen a legfontosabb pontokon átment azoknak a jellemvonásoknak a sorolásába, hogy mi jellemző ennek a szövetkezetnek a szabályozására – , és adós maradt azoknak a markáns jellemvonásoknak a felsorolásával, amel yekkel a szövetkezetet el kell tudni határolni a tőkés társaságtól. Nem véletlenül van ez így, tudniillik, eszerint a szövetkezeti törvény szerint ez az elhatárolás nem tehető meg.
