Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 8. kedd, az őszi ülésszak 12. napja - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat, valamint a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
683 beavatkozási lehetőségét pedig egyszerűen megszünteti, ugyanis a szövetkezeti önkormányzat szabályozási jogkörét oly jelentősen bővíti – ami egyrészt kötelességként is megjelenik az önkormányzat számára – , hogy az alapszabály és a belső szabályzatok tartalma tulajdonképpen a kétsí kú jogi szabályozásnak a nagyobbik felét jelenti majd a javaslat elfogadását követően. Tág tere nyílik a szövetkezet és tagja közötti vállalkozási jellegű vagy éppen munkajogviszonyt jelentő megállapodásoknak, a jelenlegi helyzethez képest ez egy jelentős változás, és a szövetkezetet általánosságban – mint a gazdaság területén a magántulajdon alapján működő társas vállalkozást – a gazdasági társaságokhoz közelíti. Mindezek révén tehát egy európai típusú és a magyar szövetkezeti jogi szabályozás hagyományait is – már ami az 1945 előtti jogi szabályozást illeti – igyekszik integrálni az új javaslat. Ebből eredően szakít az ún. ágazati szemlélettel, tehát a különböző területeken működő szövetkezetek számára egyaránt alkalmazható generális szabályozást tükröz a javaslat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a javaslat tagadná az egymástól egyébként jelentősen elkülönülő tevékenységből adódó különlegességek létét. Ezért – éppen ezeket figyelembe véve – maga a törvényjavaslat is egy eltérő szabályozást tartalmaz, pédáu l a lakásszövetkezet tekintetében külön fejezetben jelöli meg az erre vonatkozó eltéréseket. A jövőt illetően tulajdonképpen már említettem, a szövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás kétszintű lesz, az egyik szint a törvény, a másik szint az alapszabály . Úgyhogy engedjék meg, hogy még egy számot mondjak: 110 jogszabály válik feleslegessé és kerül hatályon kívül helyezésre, egy átmeneti állapotban pedig jelentősen módosulva fog hatályosulni. Ezek a törvényjavaslatnak a súlyra nem jelentéktelen részét képe ző utolsó rendelkezései, amelyek ennek a 110 jogszabálynak a felsorolását is hosszú oldalakon keresztül valósítják meg. Nos, a szövetkezeti törvényjavaslat a jövő általános szövetkezeti modelljét szabályozza, nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a más körülmények között és más módon létrehozott, de jelenleg is működő közel 7 000 szövetkezetet át kell vezetni az új szabályozás uralma alá. Rendezni kell tehát az átmenetet, az új szabályok alkalmazására való áttérést úgy, hogy figyelembe vesszük a szövetkezetek különf éle tevékenységéből eredő sajátosságokat. A szabályozást ennek folytán két törvényjavaslattal látjuk megoldhatónak. A szövetkezeti törvényjavaslattal kapcsolatban még tartalmi fontosságúnak és kiemelendőnek tekinteném a következő gondolatokat. A szövetkeze t fogalmának meghatározásával kapcsolatban alapvető jelentősége van annak, hogy tulajdonképpen hol helyezkedik el ez a formáció a gazdálkodó szervezetek között, és a gazdasági társaságok egyéb – most szélesebb értelemben véve ezt a szót – formáitól mi az, ami elkülöníti, és mi az, ami mástól, tehát a személyi egyesülésektől is elkülöníti. A fogalom legfontosabb elemei tulajdonképpen az alábbiakban foglalhatók össze. A szövetkezés, a szövetkezés szabadságának elvéből adódóan a szövetkezet egy ennek megfelelő en létrehozott közösség, amely fogalmi elemének egyik lényeges része az önkéntesség, másfelől az, hogy a szövetkezet nemcsak gazdasági társaság, nemcsak gazdálkodó szervezet, hanem egy olyan sajátos személyi egyesülése a tagoknak, amely sok vonatkozásban s egíti és támogatja a tagjait, és azok tevékenységét a szövetkezeti alapgondolat előbb említett, hosszú időszakra visszanyúló gyökerének megfelelően. Döntő sajátossága a szövetkezet fogalmának az, hogy tagjai részéről nemcsak vagyoni hozzájárulást igényel, hanem valamilyen formában személyes közreműködést is. Nem kell megijedni, ez az utóbbi nem munkatevékenységet jelent most már az új fogalmaink szerint, hanem azt is jelentheti, hogy igénybe veszi az illető tag a szövetkezet szolgáltatásait. Ilyen értelembe n tehát jogosultsága a személyes közreműködés, nem pedig munkakötelezettség. Egy súlyponti kérdés volt itt a fogalomalkotáskor annak a kérdése, hogy tulajdonképpen a tisztázandó kérdések körében a jogi személy tagkénti részvétele hogyan merülhet fel. Nos, fő szabályként a javaslat azt tartalmazza a hagyományos megoldásként, hogy fennmarad a szövetkezet jellegzetesen személyegyesülésre vonatkozó alapvető jellemző vonása, tehát elsősorban természetes
