Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 7. hétfő, az őszi ülésszak 11. napja - Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló 1990. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - A társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövidtávú feladatokról szóló jelentés az országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. (FKgP)
665 ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik dr. Tarján Lászlóné képviselő asszony a Független Kisgazdapárttól. Felszólaló: Dr. Tarján Lászlóné (KFgP) TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A társadalombiztosítási rendszer megújításának részletes vitájához én a szűkebb hazámban, Somogy megyében szerzett ismereteimmel szeretnék utalni néhány dologra – azzal a szándékkal, hogy a társadalombiztosítás jelenlegi he lyzetének tarthatatlanságát tényekkel is alátámasszam, és egyúttal indokoljam javaslataimat is. Somogyban a nyugdíjasok lakónépességre vonatkozó aránya meghaladja az országos átlagot: jelenleg 26,2%. A megye összes ellátottjának száma közel százezer, a nyu gdíjasok száma meghaladja a nyolcvanezret, a nyugdíjasok több mint felének 7 ezer forint alatt van az ellátása, az átlagnyugdíj pedig 7240 forint – ez az ez év márciusi adat. Mindösszesen 20 ezer forint felett csak 75 nyugdíjasunk van. Mindezzel csak azt k ívántam alátámasztani, hogy Somogy nyugdíjhelyzete nem jobb az országos átlagnál. Ennek okai többek között a megye mezőgazdasági jellegével, következésképpen a bér, kereseti viszonyok kedvezőtlenségének alakulásával is összefüggésben vannak. A nyugdíjak a lakulásánál nem hallgatható el az sem, hogy az alacsony összegeket a 10 évet alig meghaladó szolgálati idő is eredményezte, valamint az, hogy az erőltetett jogkiterjesztések gazdaságilag nem voltak megalapozva, az újonnan belépő biztosítottak zömének nem v olt lehetősége 10 évnél több jogosultságot szerezni. A szolgálati idők jelentős része járulékkal sem volt fedezve, és ez főleg a mezőgazdasági munkaviszonyokra vonatkozik. Tisztelt Ház! Így az elmúlt évtizedekben sokan jutottak ugyan nyugdíjhoz, de milyen nyugdíj az, amely nem biztosítja a megélhetést, és több tízezer embert utal a szociális gondoskodás körébe? Figyelmeztető az is, hogy az alacsony összegű nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások újratermelődése nem szünt meg, sőt inkább felgyorsult. Ennek töb b oka van: egyik a résznyugdíj intézményrendszer bevezetése, ami kétségtelenül humánus döntés volt, de a társadalombiztosítás jelenlegi és jövő kiadásainak szempontjából nem volt megfontolt lépés. Ugyanakkor a résznyugdíj nem nevezhető még szerény megélhet ést biztosító ellátásnak sem, hiszen az összege nincs minimumhoz kötve, gyakran elszomorító, 25003000 forint közötti összegek kerülnek megállapításra, de vannak olyan esetek is, amikor a résznyugdíj az 1000 forintot sem éri el. Egyértelmű tehát, hogy a je lenlegi nyugdíjrendszer inkább a szociális gondoskodásra épült. De nincsenek összehangolva a különböző ellátási rendszerek jogosultsági feltételei sem. Közismert, hogy a résznyugdíjhoz legkevesebb 10 év, a teljes nyugdíjhoz 20 év szükséges, a megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális járadékának egyik jogosultsági feltétele pedig leggyakrabban 5 évhez kötődik. Tisztelt Ház! Egyértelmű, hogy így értékelődött le a munkával és a járulékfizetéssel szerzett jog. Mindezekre tekintettel szükségesne k tartom a nyugdíjrendszerről leválasztani a szociális elemeket, a résznyugdíj megszüntetését, a szolgálati idő becsületének visszaadását és az ellátások jogosultsági feltételeinek az összehangolását. A nyugdíjkiadások dinamikus emelkedése Somogy megyére i s jellemző. A múlt évben a nyugdíjkiadások a megyében az országosnál jobban, 30,7 százalékkal emelkedtek. Megyénk tapasztalatai is azt jelzik, hogy a közeljövőben nem számolhatunk a nyugdíjkiadások számottevő mérséklésével. Ez országosan várhatóan ugyanígy alakul. A nyugdíjkiadások megtakarítására azért sem számíthatunk, mert napjainkban a körülmények az emberek egy részét – hogy úgy mondjam – nyugdíjra ítélik. A körülmények mindannyiunk által ismertek, utalok itt a munkanélküliségre, valamint arra a gyakor latra, hogy a korhatár előtti dolgozóktól a munkahelyek igyekeznek megszabadulni.
