Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 1. kedd, az őszi ülésszak 10. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
611 Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Mint a borsodi leromlott iparvidék egyik képviselője, megütközéssel tapasztaltam, hogy a felszámolás alatt álló, – vagy az az előtt még nem álló, de – hatalmas társadalombiztosítási járulékösszeggel tartozó nagyvállalatok és termelőszövetkezetek hónapokon át, – sőt mondhatni, némely esetben két éven át – nem fizették be az említett járulékot , ennek ellenére a nagy összegű vezetői prémiumokat kifizették, még ha munkástanácsi, illetve közgyűlési határozattal is. Visszás dolognak és büntetőjogi kategóriát is magába záró tényállásnak tartom, hogy a gazdasági életének vége felé közeledő társadalmi , gazdasági szövetkezések, illetve nagyipari vállalatok vezetői saját munkásaik béréből levonják a társadalombiztosítási járulékokat, de azokat nem fizetik be az államkincstárba, illetve a Társadalombiztosítási Igazgatóságnak, ily módon veszélyeztetve sajá t munkásaik öregségi és betegellátási biztosítását is, lelkiismeretlenül, azért, hogy ily módon elegendő pénz maradjon a vezetők prémiumának kifizetésére. A fentiek előrebocsátása után kérdezem államtitkár urat vagy miniszter urat, lesze állami szerv, mel y ez ügyben illetékesen eljárva megszünteti a visszás helyzetet, és megtiltja a vezetői prémiumok kifizetését akkor, amikor képtelenek a munkások társadalombiztosítási járulékát rendezni. Kérdezem továbbá, hogy a társadalombiztosítási törvény új koncepciój a megfelelő represszáliákat tartalmaze a jövőben a hasonló esetek meggátlására és a felelősök elszámoltatására? ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter úr válaszol. Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter válasza KUPA MIHÁLY, D R. pénzügyminiszter: Vannak, akik nem fizetnek. A kérdésre az alábbi tájékoztatást szeretném adni, egyetértésben a Népjóléti Minisztériummal és a munkaügyi miniszter úrral, akihez tulajdonképpen a kérdés istenigazából tartozik, mert munkaügyi szankciókat k érdezett a tisztelt képviselő úr. Az első, hogy amennyiben a társadalombiztosítási járulékkal tartozó, felszámolás alatt lévő vállalatok veszteségesek, akkor vezetőiknek elve nem fizethető ki prémium, tehát ahol ilyet csináltak, az teljesen szabálytalan. A második: a Kormány pont ezt a helyzetet látva 3304/1991. számú határozatában egy sor lépést dolgozott ki, illetve vezetett be: többek között 1992től az államigazgatási vállalatok vezetőinek társadalombiztosítási járuléktartozás esetén nem fizethető prémi um akkor sem, ha a vállalat egyébként nyereséget mutat ki. A nem államigazgatási irányítású állami vállalatok vezetőinek a premizálása nem tartozik a Kormány illetékességébe. De én rendkívül visszataszítónak és visszatetszőnek tartanám azt, ha ezen állami vállalatok vezetői pénzügyi nehézségeiket a társadalombiztosítás terhére hidalnák át. A társadalombiztosítás tervezett törvénye kemény szankciókat fog tartalmazni, hasonlatosan ahhoz, amit a Kormány az adóigazgatás rendjéről törvényben javasolni fog ennek a tisztelt Parlamentnek, mert az nem megy, hogy a társadalom egyes tagjai és egyes résztvevői egyszerűen fütyülnek a kötelezettségeikre. Botos József főigazgató úr nekem átküldött – kérem szépen – egy választ a felszólításra. A válaszban az volt, hogy azér t nem fizet, mert csak, így aláhúzva. Ez a cég egyébként egy könyvvizsgáló cég volt, aminek természetesen a működési engedélyét visszavontuk. (Gyér taps.) Végül szeretném megemlíteni, hogy a 43% társadalombiztosítási járulékot nem a dolgozó béréből vonják le, hanem azt a vállalat fizeti, és ezzel van általában gond, a levont 10%ot be szokták fizetni, mint ahogy szomorúan kell mondanom, hogy a szolidarítási járuléknál is az egyéni járulék befut, a vállalati meg nem. Nagyon szépen köszönö m, hogy a képviselő úr figyelemfelhívó kérdésével felhívhattam a figyelmet erre.
