Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 1. kedd, az őszi ülésszak 10. napja - Interpellációk: - KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Vörös Vince): - SOLT OTTILIA (SZDSZ)
602 KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igazán megejtő a képviselőnő tanácstalansága, hogy nem tudja, kihez fordulj on ebben a kérdésben és az interpellációjával – de én szőrös szívű leszek ezúttal, és nem tudom ezt teljesen őszintének tekinteni, ezt a tanácstalanságot, annál is inkább, mert egy héttel ezelőtt történt nálam – országvilág tudja – tárcaközi és érdekegyez tető megbeszélés ebben a témában; és ebből az SZDSZhez közel állókat sem rekesztettük ki. Azt kérdezi a képviselőnő, hogy mi az oka a késlekedésnek. Mondjame a frakcióelnökség, az MDFfrakcióelnökség nyilatkozatának szavaival, amit az igazságtételi ügyek ben nyilatkozott a frakcióelnökség? – A késedelem fő oka: az igazságtételben ellenérdekelt politikai és társadalmi erők ellenállása. (Taps a jobb oldalon.) Ugyanis a tárcánk által elkészített kormányrendelettervezetet már 1991. május 16án megtárgyaltuk. Az egyeztetés során merültek fel az újabb igazi és álkifogások, mind az érintettek körére vonatkozólag. Például: miért csupán az antifasiszta ellenállók és az 194563 közötti törvénysértések áldozataira vonatkozó szabályozást hoztunk létre? Milyen elvek sz erint akarjuk rendezni a politikai hátrányt szenvedettek sokkal tágabb körét? Vegyüke tekintetbe a szociális helyzetet a nemzeti gondozás megállapításakor? A jogosultság elbírálásához milyen bizonyítékokat, valószínűsítéseket ismerjünk el, és milyen szerv illetékes ezek elbírálására úgy, hogy működése megfeleljen a társadalom igazságérzetének? Mi legyen az 1945. utáni antikommunista ellenállókkal? Szükségese összehangolni a nemzeti gondozottaknak és ellenállóknak adott juttatásokat a politikai jellegű kár pótlással? Hogyan szabályozzuk az országhatárok változásából, az ország kénytelen elhagyásából származó ügyeket? Mindezek a kérdések erőteljesen előbbre vitték a semmisségi törvények körének teljessé tételét. Elkészült ezekben a kérdéskörökben az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényjavaslat, és azzal együtt kellett végiggondolni a nemzeti gondozásról, valamint a nemzeti ellenállási mozgalomban részt vevők elismeréséről és ellátásáról szóló törvénytervezetünk koncepcióját. A tisztelt képviselőnő szavai eszembe idézik azt a – tisztelt Ház ugyanazon tájáról érkezett – múltkori vádat, hogy kicsavarjuk az özvegyek kezéből a száraz kenyeret. Méltánytalannak és hangulatkeltőnek érzem a kérdését, mert állításával ellen tétben nem áll, hogy az 1991. évi XII. törvény alapján azok sem kapnak nemzeti gondozási díjat, akik korábban kaptak. A hivatkozott törvény 2. §ának (2) és (3) bekezdése ugyanis, az ott meghatározott körben, a nemzeti gondozási díjak egy részét azokra von atkozóan, akik a két világháború között, illetőleg a II. világháború időszakában fasisztaellenes tevékenységük vagy a nemzeti ellenállási mozgalomban való aktív részvételük következtében rokkantak meg, továbbá az így mártírhalált haltak hozzátartozói számá ra pótlékként meghagyta, és a Nyugdíjfolyosító Igazgatóság ezeket jelenleg is folyósítja. Ami pedig az interpellációnak Brusznyai Árpád és a többi vértanúnak még élő özvegye indokoltan kiemelt ellátását illeti, módunkban áll közölni, hogy a közeljövőben az Országgyűlés elé kerül az életüktől és szabadságuktól politikai okból törvénysértően megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényjavaslat, amely egyebek között az életüket vesztettek özvegyei részére egyszerre kifizethető nagy összegű – egymillió forintnak t ervezett – juttatást tartalmaz. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm államtitkár úr válaszát. Megkérdezem interpelláló képviselőtársamat, egyetérte a válasszal. SOLT OTTILIA (SZDSZ) Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Hát, á mulattal vettem tudomásul ezt a választ. Két részre bontanám a viszont válaszomat.
