Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 1. kedd, az őszi ülésszak 10. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
599 Választókörzetem, Erzsébetváros a főváros egyik legelöregedettebb kerülete. Fogadóóráimon egyre nagyobb számban keresnek meg azok a választópolgárok, akik kétségbeejtő helyzetüket ecsetelve kérik segítségemet, hiszen nem tud ják kifizetni lakbérüket, közüzemi tartozásaikat, nem tudják finanszírozni gyermeknevelésük költségeit. Körükben nagyon sok az egyedül élő kisnyugdíjas, sok a gyermekét egyedül nevelő szülő, de sajnálatos módon az utóbbi időszakban egyre gyakrabban találko zom olyan szülőkkel, akik munkanélkülivé váltak, és ez a tény hozza el őket hozzám, s attól félnek, hogy gyermekeiknek a mindennapi megélhetését a jövőben nem tudják finanszírozni. Éppen ezért kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hol tart a szociális törv ény előkészítése, s várhatóan mikor kerülhet az Országgyűlés elé. Addig is, amíg erre sor kerül, szeretném megtudni, hogy milyen rövid távú intézkedéseket tervez a Kormány a szociális feszültségek megoldására. S ehhez kapcsolódik az utolsó kérdésem, hogy m iből fogja tudni, milyen anyagi fedezetek állnak a kormányzat rendelkezésére, hogy ezt a problémakört kezelni tudjuk. (Közbeszólások a jobb oldalról: A pártvagyon!) Várom válaszát. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra Kelemen András népjóléti minisztériumi államtitkár úr válaszol. Dr. Kelemen András népjóléti minisztériumi államtitkár válasza KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Mind gazdaságunk átalakulása, mind kap csolataink új elrendezése szükségessé teszi a korszerű, nemzetközi szintű szabályozást. A miniszterelnök úr és a házbizottság közötti egyeztetés eredményeként az ehhez szükséges új törvényeknek még ebben az évben meg kell születniük. Mivel a társadalmi gon doskodás anyagi lehetőségeit a termelőágazatok biztosítják, ezért a népjóléti jogszabályoknak tekintetbe kell venniük a gazdasági élet törvényszerűségeit, bár ez nem jelenti azt, hogy Heller Farkasnak adnék igazat, akire egyébként a szocialista frakció kép viselőnője hivatkozott a Házban nemrég, s aki 1923ban úgy látta, hogy a szociálpolitika lényegileg a gazdaságpolitika függvénye. A szociális törvény előkészítése már a múlt évben, a múlt év második felében megkezdődött. Minisztériumunk több koncepciót dol gozott ki, figyelembe véve a külföldi tapasztalatokat is. Ezekhez a munkálatokhoz kapcsolódik az európai szociális chartához való csatlakozásunk, amelyet a tervek szerint még az idén aláírunk. A minisztérium kezdeményezésével létrejött szociális tanács, va lamint a Népjóléti Minisztérium szociálpolitikai tanácsának segítségével a koncepciókat hozzáférhetővé tettük szociális érdekvédelmi szervezetek számára. Az Országgyűlés illetékes bizottságai pedig heteken belül tárgyalhatják a törvénytervezetet. Rövidebb távú intézkedéseink a következők: az energiaáremelés hatásainak enyhítésére a költségvetés 5 milliárd forint lakossági támogatást biztosít. Elosztási rendszerével a legsúlyosabb helyzetben levő lakossági csoportok terheit kívánja mérsékelni. Ennek keretéb en a gyermekes családok két alkalommal, a családi pótlék kifizetéséhez csatoltan részesülnek támogatásban. Hasonló kiegészítő támogatást kapnak a kisnyugdíjas háztartások – engedjék meg, hogy ne alacsony nyugdíjról beszéljek, hanem kisnyugdíjról. Ugyancsak támogatásban részesülnek a tartósan munkanélküliek, ők a kiegészítést az év végi munkanélküli járadékkal együtt kapják. Közbevetőleg jegyzem meg, hogy a támogatások mellett a kiadásokat mérsékelte a lakosság számára az energiaáremeléseknek az eredetileg tervezett időponthoz képest történt elhalasztása, valamint a tüzelőutalványok beváltási határidejének meghosszabbítása. Itt a lakossági megtakarítás 6,5 milliárd forintra tehető önmagában. Az önkormányzatok ez év júliusában 2,7 milliárd forint pótlólagos t ámogatást kaptak a súlyos helyzetű gyermekes családok terheinek enyhítésére. E kiegészítő forrás a nevelési segélyben részesíthetők körének bővítésére, az óvodai és iskolai étkezési térítési díjak mérséklésére és más családi támogatásra fordítható. A még s úlyosabb helyzetben, ahogy szoktuk mondani,
