Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. október 1. kedd, az őszi ülésszak 10. napja - Az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. VI. 8. sz. országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (független)
577 Ezt meg lehetne tenni akkor, hogyha nem tolódott volna el az Országgyűlés munkája kifejezetten erre a mechaniku s törvényalkotó tevékenységre, ami fontos, de sajnos itt van egy szerepzavar. A képviselők próbálják ellátni azt, amit a szakértőknek kellene megtenniük, és ebből szükségszerűen olyan kép alakul ki sokszor bennünk is, képviselőkben, hogy feleslegesen ülünk itt. Ezért sokan ebben annyira meggyőződtek, hogy nem is ülnek itt, és én ezt meg tudom érteni, mert hasznosabb dolgot tud csinálni a termen kívül, mint itt, és az ország érdekében is többet tud tenni sokszor a termen kívül, mint ebben a teremben vagy a p atkóban. Ezen lehetne változtatni, ehhez két dolog szükséges: a Házszabály struktúrájának megfelelő és minél gyorsabb átalakítása és a szemléletmód megváltoztatása. Az én hozzászólásom mindkét irányban szeretné elmozdítani az önök érdeklődését, és mindkét irányban szeretné megnyerni az önök támogatását. Amit az alkotmányügyi bizottság feladatcsökkentése kapcsán most el lehet érni, ez egy kompromisszum. Én a kompromisszum érdekében vontam vissza a saját módosító javaslatomat, amely még radikálisabb lett voln a, az alkotmányügyi bizottságot teljesen besorolta volna a többi bizottság közé, semmiféle speciális jogkört nem biztosított volna. Remélem, hogy erre az Országgyűlés Házszabályának átfogó reformjánál lehetőség lesz. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK ( Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót G. Nagyné dr. Maczó Ágnes független képviselő asszonynak. Felszólaló: G. Nagyné dr. Maczó Ágnes (független) G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (független) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Örülök Hack Péter imént e lhangzott szavainak, mert megerősített abban, hogy felszólalásomat elmondjam. Mindannyian tudjuk ugyanis, hogy milyen Házszabály alapján működik ez a Parlament. Most újra módosítjuk, és ez helyes. De a házbizottság a napokban egy megszorító értelmezést hoz ott, amelyről mi, képviselők is először a sajtóból szereztünk tudomást. A házbizottság állásfoglalásában korlátozni, cenzúrázni kívánja a képviselők szólásszabadságát. Balga, aki úgy gondolja, hogy itt egyszerűen időjavító tevékenységről, a munka hatékonys ágának eredményessé tételéről van szó. Egy hosszabb ideje tartó tendencia következő állomásához érkeztünk. Ez a tendencia a demokrácia csorbításának módszeres folyamata; az elnökválasztási jog megvonásával kezdődött, és most a képviseleti jogok csorbítási szándékánál tartunk. Egy másik vetülete ennek a folyamatnak: a hatalomra került pártoligarchia elidegenedési szándéka a választópolgároktól, vagyis a nemzettől. Mert ha történetesen egy egyéni választókerületben a választásokon megbukott frakcióvezető jogt alan előnyöket élvez az egyénileg választott képviselővel szemben, akkor világossá válik, milyen demokráciát akarnak itt megvalósítani. Egy politikus képviselő munkájához szervesen hozzátartozik a figyelem, a figyelmeztetés, a választók bizalma által polgá rjogot nyert cenzúrázatlan szólás joga. S itt egy pillanatra megállnék: hogyan gondolhatja a tisztelt házbizottság, hogy egy politikai felszólalás tartalmát ismertesse a képviselő? Mutassuk be a beszédet, vagy készítsünk ismertetést, kivonatot a házbizotts ágnak? Miért? Talán azért, hogy könnyebben értelmezzék a mondandónkat, vagy azért, hogy felkészüljenek egy esetleges rögtönzött válaszadásra? Innen már csak egy lépés az, hogy beszédünket be kell mutatnunk felszólalás előtt egy majdani hatpárti konszenzust megtestesítő megyei vagy körzetes illetékes "elvtársnak". És ez nem a parlamenti munka megkezdése előtti tevékenység – ahogy félrevezetően nevezni szokták illetékes képviselők, tisztviselők, illetve a sajtó – , hanem a parlamenti demokrácia szerves része. S ha megengedjük, hogy véleménynyilvánításunkat korlátozzák a Házon belül, akkor egyre nehezebb lesz a helyzetünk. A szólásszabadságunk korlátozására tett kísérlet mögött már látszik a szándék: a belpolitikában olyan helyzetet teremteni, hogy saját belügy einkbe se szólhassunk bele, a külpolitikában pedig a
