Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 23. hétfő, az őszi ülésszak 7. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
355 tudjuk, hogy nem tudunk a közvélemény számára klasszikus ellenzéki szerepben tetszelegni, mert nem tudjuk az embereknek azt ígérni, ha mi lennénk Ko rmányon, jobb lenne a helyzetük és a sorsuk, mint a mai Kormány mellett. Lehet, hogy nem szó szerinti az idézet, (Mozgás, közbeszólások: Nem bizony!) nyilván nem szó szerinti az idézet, de a lényege az volt, hogy nem tud jobb lehetőségeket ígérni ma a társ adalom számára. Szeretném erre a két nyilatkozatra építeni, – (amit) s ebből vonjunk le következtetést. Keresse meg ez a Parlament annak útjátmódját, ahogy a társadalom békességét, az emberek jogos igényeinek lehetséges teljesítését, és a parlamenti egyet értéssel a parlamenti demokrácia célját, valóságát meg lehet menteni. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak rendkívüli ügyben napirend előtti felszólalásra kért lehetőséget Torgyán József a Független Kisgazda Párt részéről. Napirend előtti felszólaló: Dr. Torgyán József (FKgP) TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Az ügy, amiért szót kértem, rendkívüli. Valóban rendkívüli azért, m ert nem fordult elő a magyar Parlament történetében, hogy az egyik parlamenti párt képviselője úgy is, mint a nemzetbiztonsági bizottság elnöke egy másik párt parlamenti képviselőjének az ország tragikus történelmére vonatkozó kijelentéseit olyan módon kom mentálja, mint tette azt Kövér László úr, a FIDESZ parlamenti képviselője, aki a Népszabadság szeptember 19i számának tanúbizonysága szerint Bonnban olyan kijelentést tett – amint ő kifejezte magát – hivatalos beszélgető partnerei előtt. Hadd ne szóljak a rról, hogy ez a fogalom létezike vagy sem, de én úgy gondolom, hogy vagy beszélget Kövér úr, vagy tárgyal, és ha tárgyal, akkor lehet hivatalos tárgyaló partnere, de beszélgetés közben ő ne hivatkozzék hivatalos beszélgető partnerre, mert ez nincsen. Nem kívánok foglalkozni azzal sem, hogy vajon Kövér László úr kapotte felhatalmazást a nemzetbiztonsági bizottságtól arra nézve, hogy ő az én trianoni kijelentéseimmel kapcsolatos értékelő nyilatkozatot tegyen Bonnban, de ez a nemzetbiztonsági bizottságnak és elnökének az ügye. Remélem, hogy ennek a megvitatására sort fognak keríteni, de én a magam részéről a nemzet érdekeivel összeegyeztethetetlennek tartom azokat a kijelentéseket, amelyeket Kövér László úr Bonnban tett. Nevezetesen azt mondotta az én kijelen téseimmel kapcsolatban, hogy azok rendkívül súlyos kárt okoznak Magyarország nemzetközi hírnevének, és a magyar diplomáciának rendkívül nagy munkájába fog kerülni, hogy Torgyán József egyegy ilyen megnyilatkozását korrigálja. (Közbeszólás ellenzéki sorokb ól: "Igaz.") Nos, milyen kijelentést tett Torgyán József Trianonnal kapcsolatban? Elmondottam, hogy a második világháborút követően megálmodott és létrehozott békerend összeomlott. Ez tény, teljesen független attól, hogy vajon mi mit gondolunk erről a béke rendről, és vajon ezt a békerendet mennyire tekintjük a szívünkhöz közelállónak, vagy azt szörnyűséges módon megterhelőnek tekintjüke, amint azt többek között én is kijelentettem, hiszen mondottam, hogy én a trianoni békeszerződést és a második világhábor út követő Párizs környéki békeszerződéseket igazságtalannak, a magyar népre nézve rendkívül méltánytalannak tartom, mellyel kapcsolatban kijelentettem azonban rögtön, hogy természetesen senki nem gondol annak a revíziójára, hanem mi Trianont olyan értelemb en tekintjük nemzeti tragédiának, mint ahogy egy gyermek tragédiának tekinti édesanyja elvesztését; és ahogy a gyermeknek joga van édesanyja koporsójára leborulva kisírni a bánatát, éppúgy a magyar népnek joga van a nemzet tragédiáját jelentő trianoni sira tófalra ráborulva kizokogni bánatát. És mondottam, hogy akkor, amikor ez a megálmodott békerend összedőlt, és a déli határaink mentén fegyverek dörögnek, akkor nekünk gondolkodnunk kell azon, hogy vajon az összeomlott
