Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 23. hétfő, az őszi ülésszak 7. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - OLÁH SÁNDOR (FKgP)
353 Mai ülésnapunkról 40 képviselőtársunk jelentette be előzetesen távolmaradását. Kérem, ha va lamelyikük mégis meg tudott jelenni, szíveskedjék ezt jelezni gépe bekapcsolása végett. Senki sem jelentkezett. Bejelentem, hogy az igazolt képviselők száma jelenleg 384 fő, a határozatképességhez így 193 fő jelenléte szükséges. Most jelenlétellenőrzést t artunk. Kérem, nyomják meg az "igen" gombot. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy 1 jelentkező államtitkárral együtt a jelenlévő képviselők száma 250. Az ülés határozatképes. (Tardos Márton és Szalay Gábor jelentkezik.) Tardos Márton és Szalay Gábor gépét kér ném bekapcsolni. Napirend előtt ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Távollétemben a házbizottság arra kért fel, hogy a mai napon az ülést egy történelmi megemlékezéssel kezdjem. Az ország – velünk együtt – a hét végén a magyar történelem egyik ór iására, Széchenyi Istvánra emlékezett. Engedjék meg, hogy megemlékezésemben egyetlen gondolatát idézzem fel. Széchenyi a reformmozgalom kibontakozásában oly nagy jelentőséggel bíró művében, a Hitelben arról szól, azt idézi hogy – az ő szavaival – "Néró és Caligula nem olyan kegyetlen, nem olyan kíméletlen zsarnok, mint az elavult törvény." Mint ezt a Hitel megjelenésének 100. évfordulóján az emlékkiadás előszavában elsőként IványiGrünwald Béla történészünk megállapította, gondolati, sőt szöveg szerinti átv étel a nagy angol társadalomtudósnak, Benthamnek Széchenyire is, Wesselényire is oly nagy hatást gyakorló munkájából, a Book of fallacyesből. De több ez Széchenyinél puszta idézetnél. Egy nagy gondolatláncban helyezkedik ez el, amely gondolatlánc Széchenyi egyik nagy felismerését tartalmazza. Széchenyi azon elmélkedik, mi okozta hajdani nagy kultúrák bukását, és korához közel lépve a török birodalom végzetes válságát. S mi határozza meg azt, hogy Anglia az európai nemzetek élére tudott szökkenni? Sok más me llett, de nem utolsósorban ugyanerre utal. Elbuktak és elbuknak mindazok a birodalmak és országok, amelyek elvont tételekhez akarják az életet alkalmazni, és megmaradnak, sőt felvirágoznak azok az országok, amelyek az élet követelményeihez, a fejlődés köve telményeihez szabják törvényeiket. Széchenyi gondolatvilágában Magyarország ott állt középen. Nemcsak földrajzilag a hanyatló török birodalom és az emelkedő Anglia között, hanem azzal is, hogy válaszúton állt az ősi, de elavulthoz, vagy a hagyományok alapj án fejlődő élet követelményeihez kötie sorsát. S legnagyobb tanácsa, amit korának adhatott, de nekünk is szól, hogy a hagyomány alapon az élet követelményeit tartsa mindennél elsőbbrendűnek az ország, az Országgyűlés. Köszönöm a figyelmüket. (Általános ta ps.) Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtt, rendkívüli ügyben Oláh Sándor képviselőtársunk – a Független Kisgazdapárt részéről – kért szót. Napirend előtti felszólaló: Oláh Sándor (FKgP) OLÁH SÁNDOR (FKgP) Elnök Úr, köszönöm a szó t. Tisztelt Országgyűlés! Rögtön közölni szeretném, gondolataimat egy fenyegetés köré csoportosítanám, amit röviden úgy lehet összefoglalni: hosszú, forró ősz előtt áll az ország. Tanult barátaim is kérdezgették kezdetben, hogy mit jelent ez a jóslat, azut án tájékoztattam őket: nem egy távmeteorológiai prognózisról van itt szó, hanem a meglévő vagy meg nem lévő feszültségek kihasználására spekuláló politikai szándékokról.
