Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 17. kedd, az őszi ülésszak 6. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: - ELNÖK (Vörös Vince):
343 ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre dr. Balsai István igazságügyminiszter úr válaszol. Dr. Balsai István igazságügyminiszter válasza BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon rövid leszek. A végén kezde m: nem tervezi a kormány, hogy a közeljövőben egy ilyen törvényt terjesztene be. Nagyon röviden mondanám el – egy hosszabb választ készítettek, de igyekszem "húzni". Az igazságügyminiszternek most is ugyanaz az álláspontja, mint két évvel ezelőtt volt az akkori kormányzatnak, hogy tudniillik, ezt a fajta törvényalkotást nyilván nem a kormánynak kell kezdeményezni – erre utalt, részben érintve ezt a területet, a munkaügyi miniszter úr is – , hanem az érdekképviseletben érintetteknek. Nyilvánvaló tény az, hog y az Ön által hivatkozott országgyűlési határozatban megjelölt szervek ma már kicsit anakronisztikusan kevésnek hatnak, ráadásul annak az országgyűlésnek az ajánlása, annak az országgyűlésnek a kormánya részére nyilván nem köti – nem is utalt erre a képvis elő úr – , csak szeretném tisztázni, hogy ezt a kötelezettséget tehát jogalkotásilag nem tekintjük olyannak, mint ami a kormány álláspontját meghatározná. Hogy miért nem tervezzük a közeljövőben? Elsősorban azért, mert a helyzet ma is az, hogy az ilyen törv ény megalkotásának akadálya pillanatnyilag a kialakulatlan struktúra, ami a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervek viszonylatában ma van. Nyilvánvaló tény, hogy egy olyan helyzetben, amikor jövő tavaszra tervezzük a szakszervezeti törvény alapján a választásokat, a választásokat megelőzően még csak fölvetni sem lehetséges egy ilyen törvényjavaslat kidolgozását – de hangsúlyozom, hogy szerintem az érintettek részéről kell egy ilyen kezdeményezésnek kiindulni. Engedje meg, hogy a napokban nyilvánosságra került, rövidesen előterjesztendő Munka Törvénykönyvvel kapcsolatban említést tegyek arról, hogy számos, az érdekegyeztetéssel kapcsolatos és a kérdésben foglaltakat érintő forma ebben a törvényjavaslatban kerül majd rendezésre. Csak címszavakat szeretnék felsorolni: az Érdekegyeztető Tanács – mint alapvető kérdésekben egyeztető fórum – léte törvényi szinten szabályozásra kerül majd javaslatunk szerint; itt kerül majd szabályozásra az önállóan meghatározott képvis eletek szerint a munkavállalói és a munkaadói oldal összetételének kérdése; itt a legkisebb munkabérektől kezdve a munkaügyi ellenőrzésen, a napi munkaidőn keresztül, a munkaszüneti napok, a bértárgyalások, a minimális bérek, a különböző egyéb, nagy jelent őségű kérdések. A konszenzust követő, jogszabályban történő kihirdetési eljárás úgy gondolom, olyan területeket szabályoz, amelyek az érdekképviseleti törvény szabályozási körének döntő tárgyai lennének. Ugyancsak ebben a törvényben jelenik meg, mint igen fontos fórum – nyilván tudja a képviselő úr is – az üzemi tanácsi intézmény. Úgy gondoljuk, hogy a tisztelt parlament e törvény tárgyalása során olyan helyzetben lesz, hogy munkavállalói részvételi jogokat illetően, ezt a sajátos és legfontosabb érdekképvi seleti szférát tekintve, döntést hozhat. Természetesen a szakszervezetekkel kapcsolatos kérdéskör is ide tartozik. A kollektív szerződésekkel kapcsolatos elképzeléseket rögzíti a Munka Törvénykönyve. Ezek a példák tehát arra szolgálnak, hogy a tisztelt kép viselő úr kérdésének legfontosabb, jogalkotási szempontból ide kerülő részét ismertessem. Végeredményben tehát külön érdekképviseleti törvényt – a kifejtettekre tekintettel – nem tervezünk a közeljövőben ide terjeszteni. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm az ig azságügyminiszter úr részéről elhangzott választ. Most szünetet rendelek el; 16 óra 45 perckor folytatjuk munkánkat. (Szünet: 16 óra 25 perctől 16 óra 51 percig – Az elnöki széket Dr. Dornbach Alajos foglalja el. – Jegyzők: Glattfelder Béla, Tóth Sándor)
