Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 17. kedd, az őszi ülésszak 6. napja - Bejelentések: - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
330 szemben, aki két szavazatot kapott a kilencből, az iskola esetében pedig a tantestület egyik tanárának szólt a bizalom, szemben a már másodszor is eredménytelenül pál yázó kollégájával, 11:8 arányban. A jelelenleg hatályos jogszabály – amely az igazgató kinevezésének rendjéről intézkedik – azt mondja ki, hogy a kinevező – a példában a kunbajai önkormányzat – csak a többségi szavazatot kapott pályázót nevezheti ki, attól eltekinteni csak rendkívüli indok alapján lehetséges. Nos, az önkormányzat mind a két sikeres pályázót elutasította, és rendkívüli indokként olyan érvek is elhangzottak, mint például: hogy úgysem lenne belőle jó igazgató; vagy a vezető óvónő esetében kard inális kifogás az, hogy: rossz a kapcsolata a polgármesteri hivatallal. Ami érthető is, hiszen a helyhatósági választásokon az érintett óvodavezetőnő férje volt az ellenjelölt a polgármesteri posztra. (Derültség.) A kunbajai önkormányzat ez év júliusi 58/ 1991. számú döntését kifogásoltam a köztársasági megbízottnál, ahonnan az alábbi levelet kaptam – fölolvasom – : "Tisztelt Képviselő Úr! Kunbaja község képviselőtestülete 58/1991. számú határozatával kapcsolatban törvényességi észrevételt tettem. Miután a k épviselőtestület az alkalmatlanság bizonyítására egyetlen konkrét érvet sem hozott fel és a nevelőtestületi szavazás eredményének helyesbítése lényegi változást nem hozott, a határozatban nevesített okok nem tekinthetők a megbízás mellőzéséhez alapul szolg áló rendkívül indokolt esetnek." Aláírás: dr. Farkas László államtitkár. Tisztelt Miniszter Úr! Talán ezek után Ön is azt gondolja, hogy az ügy ezzel a törvényességi észrevétellel kedvező fordulatot vett, és a címben feltett kérdésemre majd azt válaszolhat ja, hogy a jogállam határai természetesen egybeesnek a földrajzi határokkal. Sajnos, ez nincs így, még annak ellenére sem, hogy Kunbaja község és Csikéria község – hogy egy másik példát is idecitáljak körzetemből – szinte pár száz méterre esnek csak a jugo szláv határhoz, de még innen, mégis az írott és íratlan törvényeket úgy tartják be az említett helységek önkormányzatai és polgármesterei, mintha ezek a községek a határon túl esnének. Mert azt már mondanom sem kell, hogy végül is a képviselőtestület megol dotta a dilemmát Kunbaján: az iskolát kettészelték, az egyik részt a többségi szavazatot kapott pályázónak, a másik részt – a több mint kétszáz szülői aláírás ellenében – a másodszor sikertelen pályázónak juttatva. Gazdag ország vagyunk, legyen mindjárt ké t iskola az alig több mint kétszáz fős gyermeklétszámhoz – hogy a szakmai oldaláról ne beszéljek. Az óvoda esetében ilyen kézenfekvő megoldás nem kínálkozott. Figyelmen kívül hagyva a szakszervezeti vétót, a szülői aláírásokat, megbízták a kisebbségben mar adt és – önmagát és leányát is beleszámítva – két vokssal bíró óvónőt határozatlan időre a vezetői teendők ellátásával. A fentiek alapján tisztelettel kérdezem Önt, mit is kellene most tennünk, hogy a magukat függetlennek álcázó tanácselnökpolgármesterek és a velük tartó önkormányzatok ne függetleníthessék magukat a Magyar Köztársaság törvényeitől, és ennek következményeként a jogállamiság határai földrajzi államhatárainkkal mégis csak egybeessenek. Várom válaszát. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Boross Péter belügyminiszter úr válaszol. Dr. Boross Péter belügyminiszter válasza BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr a jogsértő működést a kunbajai önkormányzati képviselőtes tület eljárásának példájával érzékeltette. E testület a helyi oktatási intézmények vezetőinek kinevezésénél figyelmen kívül hagyta az igazgatói állás betöltésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. A jelen hatályos jogszabály, amely az igazgató kinevezé sének rendjéről intézkedik, azt mondja, hogy a kinevező, jelen esetben a kunbajai önkormányzat, csak a tantestülettől többségi szavazatot