Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 17. kedd, az őszi ülésszak 6. napja - Az államháztartásról szóló törvényjavaslat, valamint az államháztartási törvény hatálybalépésével kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása - KÓRÓDI MÁRIA, DR. (SZDSZ)
312 de kérem, hogy képviselőtársaim belátásuk szerint döntsenek majd az ügyben, de ennyit hozzá szerettem volna fűzni a dologhoz. Talá n most már megvagyunk. Tisztelt Országgyűlés! Ismét szavazásra teszem fel Csurka István képviselő úr ügyrendi javaslatát. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik. – Taps.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 105 "igen" szavazattal, 41 ellenszavazattal 54 tartózkodás mellett az ügyrendi javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Ettől kezdve tehát a két javaslat általános vitája együtt bonyolódhat. A másodikkal, mármint az államháztartásról szóló törvényjavaslat vitájáv al kapcsolatban Kóródi Mária képviselő jelentkezett a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Előtte nyitva áll a lehetőség, hogy mindkét törvényjavaslatról nyilatkozzék, ha szükségesnek tartja. Kérem! Felszólaló: Dr. Kóródi Mária (SZDSZ) KÓRÓDI MÁRIA, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy kicsit zavarban vagyok a most meghozott ügyrendi határozattal kapcsolatban, és szeretném elmondani, hogy nem bojkottálni akarom a döntést, de én csak az államháztartási törvényről, annak is csak az önkormányzat okat érintő egyes rendelkezéseiről, illetve összefüggéseiről szeretnék beszélni. Előttem néhány szakavatott, nálam sokkal avatottabb közgazdász, a szabad demokraták soraiból és más ellenzéki pártok soraiból is, jócskán bírálta a törvényjavaslatot, bírálta az államháztartási koncepciót, pontosabban annak hiányát, a reformkoncepció hiányát az államháztartási törvényről. Magamat nem érzem szakavatottnak közgazdasági témákban, s ezért valójában csak az önkormányzati részekre szeretnék egy kicsit kitérni. Kupa M ihály miniszter úr expozéjában feltette a kérdést, hogy mire is kell kiterjednie az államháztartási reformnak. A kérdésre Kupa Mihály úgy válaszolt, hogy egy modern jogállam államháztartási – költségvetési jogrendszerét kell megteremtenie, és ezt szolgálja a z államháztartási törvény. Az államháztartási törvénynek az állam szerepének csökkentését kell elérnie. Az önkormányzati törvény általános indokolásában megfogalmaztuk, hogy a jogállam megfelelő önállósággal rendelkező, demokratikusan megalakított, és műkö dő helyi önkormányzatokban lelheti meg tartópilléreit. Az erős önkormányzatok révén olyan önszervező helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján, törvények keretei között önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét. Az államháztartási törvény, ennek az önkormányzati törvény általános indokolásában megfogalmazott célkitűzésnek, nem felel meg. Az államháztartási törvény pénzügyi kérdésekbe csomagolva olyan döntést hoz, amely az önkormányzato kat korlátozza, ahelyett, hogy pénzügyi önállóságukat alapozza meg. A javaslat nem tisztázza az állam és az önkormányzatok kapcsolatát. Nem tisztázza, hogy hol húzódik az a határ, ami az állami beavatkozás lehetőségeit szabja meg az önkormányzatok ügyeiben . Tisztázatlan és szabályozatlan a központi kormányzat és az önkormányzatok közötti munkamegosztás, ideértve ennek pénzügyi és vagyoni feltételeit. Nem látható, hogy az állam milyen feladatokat vállal magára, mik azok a feladatok, amikre az állam azt mondj a, hogy ezek azok az állami minimumfeladatok, amelyeket állampolgári jogon a Magyarországon élő valamennyi állampolgárnak biztosít. Ahelyett, hogy ennek a tisztázására vállalkozna az államháztartási törvény, tulajdonképpen az önkormányzatok teljes gazdálk odását az államháztartás részének tekinti, és az önkormányzati gazdálkodást az államigazgatási hierarchiába szorítja be. Meghatározza, hogy kinek, mit, mikor kell csinálnia, ráadásul oly módon határozza ezt meg, olyan keretek között, amely keretekről már m ost látható, hogy igazában nem tarthatók be. Például nem tartható be, hogy az önkormányzatok költségvetési rendeleteiket az államháztartási törvényben meghatározott határidőben hozzák meg.
