Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 12. csütörtök, az őszi ülésszak 34. napja - A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban való megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György):
2327 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 1991. szeptember 10i ülésén fogadta el a közjegyzőkről szóló törvényt. Egyértelmű volt a szándék és az akaratnyilvánítás, hogy a törvény megalkotása fontos lépést jelentett a társadalmi – gazdasági átalakulás folyamatában, mert az államtól ismét függetlenné vált közjegyzőkre jelentős feladatok hárulnak a jogbiztonság erősítése és a jogviták megelőzése terén. Egyértelmű ugyanakkor, hogy az átalakult közjegyzői intézménnyel nem áll összhangban a mégis csak kényszerintézkedéseket és kényszereljárást tartalmazó végrehajtási eljárásban történő részvétel – tehát az eddig ha táskörükbe tartozó bírósági feladatokat a jövőben nem láthatják el. A hatályos szabályozás szerint ugyanis a közjegyzők vagy végrehajtási lapot állítanak ki egyes esetekben, vagy végrehajtási záradékkal látják el az egyezséget, vagy pedig a törvényben, ill etőleg törvényerejű rendeletben felsorolt határozatokat – és ennek a kényszernek az alkalmazása az önállóvá, szabaddá vált közjegyzői intézménnyel egyértelműen nem fér össze. A bírósági végrehajtási jogszabályok magukon viselik a korábbi jogrendszer sajáto sságait, ugyanis egyes rendelkezései az állami, a szövetkezeti, a társadalmi tulajdon fokozott védelmét, tehát elsőbbségének biztosítását voltak hivatottak szolgálni oly módon, hogy ezek a felsorolt szervezetek más szervezetek kárára elsőbbséget és többlet jogokat élveztek. Az Alkotmánybíróságnak a közismert 46/1991. és az 50/1991. számú határozata a bírósági végrehajtási jogszabályok egyes rendelkezéseinek az alkotmányellenességét megállapította, és azonnali, illetve 1992. június 30i hatállyal megsemmisíte tte a törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. A határozatok alapján nyilvánvaló, hogy a bírósági végrehajtási jogszabályok ma már egyre kevésbé elégítik ki a kialakulóban lévő jogállam igényeit, azt sem vitatjuk, hogy a most általunk benyújtott törvény javaslat nem célozza a jogterület újraszabályozását, és kizárólag a már említett alkotmánybírósági határozat, az elfogadott közjegyzői törvény miatt vált szükségessé a végrehajtásról szóló jogszabályi rendelkezések módosítása. Megkezdtük az átfogó felülviz sgálatra irányuló javaslatok összegyűjtését és a kodifikációs munkát. A benyújtott rövid törvényjavaslat fontosabb rendelkezései a következők: végrehajtási lap kiállítására a törvényjavaslat szerint kizárólag a bíróság válik jogosulttá. Tehát az eddig közj egyzői hatáskörbe tartozó esetekben, tehát még a hagyatéki eljárás során a közjegyző által jóváhagyott egyezség alapján is csak a bíróság állíthat ki a jövőben végrehajtási lapot. A hatályos szabályozás a közjegyző hatáskörébe utalja az egyes okiratok végr ehajtási záradékolását, a javaslat szerint ezen okiratok záradékolása az adós lakóhelye, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes helyi bíróság feladatává válik. A törvényjavaslat fenntartja azt a megkülönböztetést, amely egyrészt a végrehajtási l ap kiállítása helyett a bíróság által elrendelt közvetlen letiltás, másrészt a közjegyző által végrehajtási záradékolás helyett elrendelt közvetlen letiltás között a hatályos szabályozás szerint is fennáll. Ez utóbbi elrendelésére azonban szintén a bíróság lesz jogosult kizárólagos hatáskörrel. A javaslat tartalmazza a bírósági végrehajtással kapcsolatos közjegyzői feladatok megszűnése, illetve a feladatoknak bírósági hatáskörbe utalása miatt szükséges módosításokat és hatályon kívül helyezéseket, illetőleg megteremti az összhangot az Alkotmánybíróság döntéseivel. Az előadottakra tekintettel én kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Azért férkőztünk be ezzel a törvényjavaslattal a fontos adójogszabályok és a költségvetés tárgyal ása közé, mert január 1jén a közjegyzők megkezdik működésüket, tehát ennek a törvénynek az elfogadása a végrehajtási eljárás folyamatosságának a megteremtése érdekében indokolta a kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalást, és ezért ismételten kére m a benyújtott törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Megadom a szót Szigethy Istvánnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának.
