Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 10. kedd, az őszi ülésszak 4. napja - A közjegyzőkről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ)
223 kapcsolódó magas biztosítási díjak, a kamarai tagdíj, az alkalmazottak bére, a társadalombiztosítási járulékok és az egyre drágu ló irodaszerek előzetes befektetést igényelnek. Az igazságügyi kormányzatnak ügyelnie kell arra, hogy a magánközjegyzői irodák a feltételek megteremtéséhez olyan anyagi forrásokkal rendelkezzenek, ami nem jelent számukra elviselhetetlen terhet. Véleményünk szerint csak így várható el, hogy a magánközjegyzői irodák úgy alakuljanak és olyanná formálódhassanak, ahogy ez egy alkotmányos jogállamban szükséges. A Kereszténydemokrata Néppárt véleménye szerint a Parlament előtt fekvő törvényjavaslat e fontos jogint ézmény megteremtését képes lesz teljesíteni, ezért kérjük a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot – az indokolt módosításokkal – szíveskedjék elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Következik dr. Áder János képviselő úr, a Fiatal D emokraták Szövetségétől. Felszólaló: Dr. Áder János, a FIDESZképviselőcsoport nevében ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt a dolog érdeméről szólnék – de csak néhány szót, nem szeretném a Ház idejét rabolni, hiszen még körülbelül egy óráig tartó szavazási procedúra áll előttünk – nem hagyhatom szó nélkül az iménti közjátékot, ami Dénes Jánossal kapcsolatban történt. Arra kérném a tisztelt képviselőtársakat, hogyha az elnök netán valamilyen okból – fáradtságból vagy jóindulatból – olyan esetben is a Házszabály azon rendelkezéseit kívánja alkalmazni, amelyek az adott szituációra nem alkalmazhatók, akkor valamennyi képviselő felelőssége, azt gondolom, hogy a Házszabálynak megfelelő döntést hozzon. Ebben a konkrét esetben ugyanis nem adhatt unk volna szót, és az elnök sem adhatott volna szót Dénes Jánosnak. Úgy hogy kérném szépen, hogy a jövőben, hogyha valóban komolyan vesszük azt, hogy a Házszabály elsősorban ránk vonatkozik, a saját működési szabályunkat rögzíti, és nem akarjuk a Parlament et felesleges és meddő vitákkal terhelni, a napirenden lévő kérdéseket megszakítani, talán azt meghagyjuk napirend előtti felszólalásokra, és azt is megpróbáljuk visszaszorítani, akkor talán hatékonyabban tudunk dolgozni. (Bekiabálások: Így van. Nem erről van szó. – Taps.) A dolog lényegéről pedig csak néhány mondatot szeretnék mondani, mert úgy gondolom – történeti fejtegetést is hallottunk már, méghozzá színvonalas történeti fejtegetést, Szigethy István meglehetősen részletesen elemezte a törvényt, és egyé bként is én úgy gondolom, hogy e törvény vitájával kapcsolatban a Parlament tulajdonképpen egy másik arcát mutatta vagy mutathatja akár a nyilvánosság felé, akár pedig saját magunk felé. Ugyanis azt gondolom, hogy ritkán hangzott el olyan megállapítás vagy olyan értékelés, hogy alapvetően egy jó előterjesztést, egy magas színvonalú előterjesztést vehettek kézbe a képviselők, amely azokat a kívánt célokat, amelyeket az indoklás is tartalmazott, kielégítette. Megfelelő volt a döntéselőkészítés, és úgy gondolo m, hogy az sem jellemző – ez egyedül a számviteli törvény esetében fordult elő – , hogy kellő előrelátással dolgozott a Parlament, tehát hagyott időt a felkészülésre, hagyott időt a végrehajtási szabályok kidolgozására a végrehajtó apparátus és a jogszabály t később alkalmazók számára is. Azt gondolom, hogy mindenképpen a Parlament egy másik arcát mutatta. Erről azért érdemes talán beszélni, mert mindig inkább csak az indulatokról, az indulatos megjegyzésekről, a vitákról folyt szó, arról kevésbé, hogy vannak olyan kérdések, ahol igenis konszenzussal születik meg a döntés, és ahol nincsenek ilyen indulatos viták, hogy a terjesztett módosító indítványokkal kapcsolatban is nagyon könnyen, viszonylag kevés vitával sikerült konszenzusra jutni kormánypártnak, illet ve Kormánynak és a módosító indítvány előterjesztőjének. Hogy a törvényben vannak bizonyos bizonytalanságok, akár a közjegyzői önkormányzatok működésével kapcsolatban, akár a közjegyzői díjszabással kapcsolatban, azt gondolom, hogy ezek nem nagyon kifogáso lhatók, majd működésük közben derül az ki, hogy ezek a rendelkezések
