Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 10. kedd, az őszi ülésszak 32. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP)
2203 teszem, csak egyetlen egy dolgot, hogy a III. fejezetben azt írja ez a minisztertanácsi rendelet, hogy a következő ingatlanokat, azzal a céllal, hogy a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány elidegenítési tilalommal terhelten, azaz az alapító okiratban rendelt cél megvalósítása érdekében regionális és helyi alapítványoknak adományozza, illetve ilyenek létesítéséhez hozzájárulást teljesít. És akkor itt a részletezésben föl van sorolva 60 ingatlan. Tehát én úgy érzem, hogy ebben az esetben az élet nem előzte meg a rendeletben való megformálást, ez akkor megtörtént 1990ben. Ennek megfelelően megtörtént az adományozás is. 1990. július 12én földhivatali bejegyzés történt, tehá t ez az alapítvány tulajdonát képezi. Rendelkezésemre áll még egy csomó papír, például egy állami számvevőszéki jelentés, amely azt vizsgálta, hogy a rendeletben foglalt négy legfontosabb előírásnak az alapítvány – mármint a helyi alapítvány – megfelelően működike. Ezekben az Állami Számvevőszék hibát nem talált. Tehát ilyen vonatkozásban számomra érthetetlen, hogy milyen módon tudja gyarapítani vagy mely vagyont tud gyarapítani a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány, ha ezt elveszi. Mert az ottani vagy ont nyilvánvalóan nem, mert hiszen ebből csak gond lehet. Aztán, érdekesség és az emberben fölmerül, hogy akkor, amikor a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítványnak három hivatásos jogtanácsosa van, vajon miért bíznak meg egy kívülálló ügyvédet ezzel a dol oggal, hogy ezt intézze, ahol a perköltség tudomásom szerint két és fél millió forint. Aztán joggal vetődik föl, hogy az eredetileg 5 fős megbízott csapatból vajon miért vált ki Kozma Imre atya, lelkiismereti okokra hivatkozva, és ha már kivált, akkor mive l indokolható az ifjúsághoz a lelkieken keresztül közelálló atya pótlása ingatlanügyekben jártas építésszel. Szóval, ugye, ezen azt hiszem, hogy érdemes elgondolkodni, én magam is, mert ugye, ez a két dolog… hát itt valami egész másról van szó. De hosszan sorolhatnám, mert az időm minden bizonynyal letelt. Még csak egyetlen egy gondolatot: én a próbapert természetesen – bár én sem vagyok jogász, de a joghoz annyit értek, hogy ezt a fogalmat ugye nyilván nem ismeri – én ezt úgy é rtettem, hogy az információim szerint amenyiben ezt a pert nyeri a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány, akkor további 13 nagy értékű ingatlannál beindítják ezt a pert. Na most, ezért kérem a tisztelt Házat mert megítélésem szerint ebben a dologban nem tiszták a szándékok. Egy biztos: meggyőződésem szerint nem a fiatalság érdekeit szolgálja, ne fogadják el a választ, és tegyék lehetővé, hogy a kulturális és az önkormányzati bizottság vizsgálódást folytasson ebben az ügyben, mert ez nem tiszta dolog. Kösz önöm szépen. (Kis taps.) Határozathozatal ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Boros László képviselőtársunk nem fogadta el a miniszter asszony válaszát. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 120 "igen"szavazattal 61 ellenében, 21 tartózkodás mellett a miniszteri választ elfogadta. Dr. Schiffer János, a Magyar Szocialista Párt képviselője interpellációt nyújtott be dr. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszterhez a vállalati, szakszerv ezeti, szociális, sport- és művelődési intézmények privatizációja tárgyában. Schiffer János képviselőtársamat illeti a szó. Interpelláció: Dr. Schiffer János (MSZP) – Dr. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszterhez – "A vállalati szakszervezeti szociális, sport és művelődési intézmények privatizációja" tárgyában SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Mindennapos hírek közé tartozik az, hogy hol itt, hol ott adnak el vállalati, szakszervezeti művelődési házat, sportintézményt, szociális intézményt, és ez a folyamat – úgy tűnik – a
