Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 10. kedd, az őszi ülésszak 32. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
2193 gondolom, mindenképpen – a választókerületemből érdeklődők, illetve a nyilvánosság számára is – fontos lesz, ha megelőlegezen dő azt az állásfoglalást, amelyet jelzett ezen az érdekegyeztető tanácskozáson a miniszter úr itt is, a Parlament nyilvánossága előtt meghallhatjuk. Arra vonatkozik tehát a kérdésem, hogy a munka törvénykönyve kiegészítése során, amelyet az ősszel fogadott el a Parlament, most már törvényesen is garantált a végkielégítés intézménye. Már a vita során is felmerült az, hogy mi lesz azokkal az áthelyezett dolgozókkal, akik úgy kerültek áthelyezésre, hogy időközben megszűnt a vállalatuk vagy átalakult, és ilyen formában az új céghez, új vállalathoz "áthelyezés" bejegyzéssel kerültek át. Gyakorlatilag a munkahelyük, a munkakörük, a beosztásuk, a főnökük, semmi nem változott, mindössze egy új név került a munkakönyvbe, valamint ez a – akkor kedvezőnek tűnő – bejegy zés, hogy "áthelyezve". Ezzel kapcsolatban kérdezem tehát a miniszter urat, hogy jól értelmezike pillanatnyilag ezeknek a munkaadóknak a munkaügyisei, azaz csakis az új cégnél, tehát ez alatt az új név alatt szereplő cégnél eltöltött idő számít bele a vég kielégítés alapjába. Szintén kérdezem, hogy terveze – és hát erre részben már megkaptuk a választ sajtó útján – ebben a kérdésben a Munkaügyi Minisztérium állásfoglalás, értelmezés kiadását. Kérdezem, hogy mikorra várható ennek a megjelenése. Hogyan értel mezi a miniszter úr az új Munka Törvénykönyvét ebből a szempontból, illetve tervezneke ebben a kérdésben változtatást, ugyanis ott még csak az "áthelyezés" fogalma sem szerepel már mint jogintézmény, azaz tehát hogyan gondolják megoldani majd az új Munka Törvénykönyve életbelépése után ezt a vitatott szituációt? És hát kérdezem, hogy mit tanácsol, milyen javaslatai vannak azoknak a munkavállalóknak a számára miniszter úr részéről, akik ilyen vitás helyzetekbe kerültek, és esetleg a helyi érdekegyeztetés so rán sem sikerül ezt a kérdést mind a két fél számára megnyugtatóan tisztázni. Köszönöm szépen. Várom válaszát. (Szórványos taps balról.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter úr válaszol. Dr. Kiss Gyula munkaügyi mini szter válasza KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Örülök a kérdésnek azért, mert az áthelyezés és a végkielégítés egymáshoz való viszonya valóban napjainkban gyakran megfogalmazódó kérdés, és örülök, hogy lehetőségem van ezt a kérdést itt a Parlament előtt is kifejteni. Szabadjon elöljáróban leszögeznem azt, hogy azt hiszem, a kérdésben tévesen keveredik az általános jogutóddal megszűnő vállalat esete és az áthelyezés fogalma. A kettő ugyanis nem ugyanaz. Elöljáróban azt szeretném elmondani, hogy a Munka Törvénykönyv módosításáról szóló törvény valóban a végkielégítésre való jogosultságot nem teszi lehetővé az áthelyezéssel új munkáltatóhoz kerülő dolgozó számára, vagyis csak az adott, vagyis az elbocsátó vállalatnál munkaviszonyban töltött idő vehető figyelembe a végkielégítés szempontjából. Ez azonban nem jelenti azt, hogy adott munkáltatónál, meghatározott kollektív szerződés keretében, ne lehetne lehetővé tenni azt, hogy az áthelyez ett dolgozó viszonylatában a korábbi munkáltatónál töltött időt is figyelembe vegyék. Mivel a törvény ezt nem tiltja, a kollektív szerződésben erre lehetőség van. Hangsúlyozni szeretném azt, hogy abban az esetben, amikor a munkáltató, gazdálkodó szervezet általános jogutóddal szűnik meg, vagyis ahogy ön fogalmazott, csak a táblát cserélték ki a kapun, ez nem minősül áthelyezésnek a munkavállaló szempontjából. Ebben az esetben tehát ez csak és kizárólag a munkáltató elnevezését érinti a munkavállaló szempont jából, és annak ellenére, hogy tudomásom szerint is voltak olyan konkrét esetek, amikor az általános jogutóddal megszűnő vállalatnál bejegyezték a munkavállaló munkakönyvébe az "áthelyezve" szócskát, ez valójában
