Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 10. kedd, az őszi ülésszak 4. napja - A közjegyzőkről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos):
218 A szakmai körökben kiváltott vihar és vita igazolta a tanulmány címét, hogy eretnek nézeteknek tűntek ezek a gondolatok még 1990 januárjában, és ma a Parlament törvényt hoz ezekből az eretnek nézetekből. A közjegyzőségnek két típusa van; az angolszász típusú és a latin típusú közjegyzőség. A latin típusú közjegyzőség azokban az országokban fejlődött ki, mely országok az egész jogrendszerüket a római joghoz vezetik vissza. A közjegyzőség történetét is a római jegyzőségig szokták visszavezetni, bár a két intézmény között belső összefüggés nincsen. A jegyzőség elterjedésében legnagyobb része az egyházaknak volt, pontosan a római egyháznak. Kezdetben kizárólag, később pedig túlnyomórészt egyházfiak voltak a jegyzők, jogosítványukat eleinte a pápától kapták, később a császártól, voltak országok, ahol ese tleg mindkettőtől. Általános érvényű, országok határaitól nem korlátolt megbízatásuk, kiváltságaik voltak ezeknek a közjegyzőknek. A régi okmányok székhelyeket nem is említenek, pontosan ezért. Bullák, törvények kihirdetését tanusították a közjegyzők, béke tárgyalásokat és békeszerződéseket mindig jegyzői közbenjárás mellett kötöttek. Magyarországon a jegyzőségnek a mohácsi vészig teljesen párhuzamos volt a fejlődése a középeurópaival. Árpádkori okmányaink már tartalmaznak jegyzőket, így a legrégebbi jegyz őről… (zaj, mozgás) , Köszönöm szépen a figyelmüket! …1055ből van magyar feljegyzésünk, egy Miklós nevű főpapról, akinek a nevét a Tihanyi apátság alapító levelének szerzőjeként tüntetik fel. A jegyzők hazánkban is papok voltak, püspökök és főurak íródeák jai, a király jegyzője pedig a kancellárja, főhivatalnoka volt. A jegyzők magánmegbízásokat is teljesítettek már az évezred elején. Az első ilyen magánmegbízású jegyzői okiratunk egy Barnabás nevű királyi jegyzőnek a végrendelete, melyet egy Margit nevű nő részére készített. Ezek az első jegyzői okirataink. Eleinte az egyházak ezeket a megbízásokat, magánmegbízásokat többnyire úgy vállalták, hogy a javukra készítendő végrendeletek tartalmát fogalmazták meg ezek a jegyzők. Apostoli és császári jegyzőkről a X III. század óta van a magyar történelemben említés. Megbízatással rendelkező jegyző szerkesztette azt az okiratot, melyben Csák Máté Róbert Károlyt királyul elismerte. A modern közjegyzőség Magyarországon a XIX. században kezdődött el az osztrák minta alap ján. 1949ig egy hosszú fejlődésen ment át a közjegyzőség története, majd 1949ben – mint ahogy az államtitkár úr is említette – államosították a közjegyzőket, beleolvasztották őket a bíróság szervezetébe, végül pedig még 1952ben a rájuk vonatkozó jogszab ályt is hatályon kívül helyezték. Ebben az időszakban a jogtudomány a magántulajdon elhalását várta, az állami tulajdon felsőbbrendűségét hirdette, a népgazdaságot pedig tervutasításos rendszer alapján kívánta irányítani. A közjegyzői tevékenység minden ré szterülete a mai napig is tulajdoni és gazdasági viszonyokhoz kötött, ezért vált szükségessé a mai napokban a közjegyzői törvény módosítása, illetőleg megalkotása. Portugália kivételével, Nyugat – Európa minden országában szabadfoglalkozásúként működnek a kö zjegyzők. 1990 nyarán az NDKban és Lengyelországban is megalakították a magánközjegyzőségeket. A magánközjegyzőség előnye, hogy a közjegyzőség, mint állalmi feladat, egybeesik a hivatás szabad gyakorlóinak érdekeivel. A közjegyzői szervezet reformja nem ö ncélú. Indoka, hogy a közjegyzőség betöltse igazi hivatását, képes legyen bekapcsolódni az európai integrációba szervezetét és szolgáltatásait is illetően. Ez a változás nem jár különösebb költségekkel, sőt a bírósági költségvetés tehermentesítését eredmén yezi, amennyiben a tisztelt Ház a törvényt elfogadja. Ismételten azt szeretném kérni a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében, hogy szíveskedjenek a törvénytervezetet elfogadni azzal, hogy az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatait szíveske djenek támogatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) :
