Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 10. kedd, az őszi ülésszak 4. napja - A közjegyzőkről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - DÉNES JÁNOS (független) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - DÉNES JÁNOS (független) - ELNÖK (Dornbach Alajos):
215 Legyen szabad utalnom arra a két nemzetközi egyezményre, amelyek lehetővé teszik, hogy a független közjegyző által, a megfelelőn szabályozott garanciális eljárás beta rtásával elkészített közjegyzői okirat számos nyugateurópai országban közvetlenül, tehát a körülményes és költséges külföldi pereskedés nélkül is végrehajtható. Az eljárási szabályok előkészítése során törekedtünk arra, hogy ne térjünk el a nemzetközi elf ogadhatóság által diktált követelményektől. A közjegyzői okiratok és tanúsítványok tekintetében tehát elvárhatja a jogalkotó, hogy ezek a jövőben nagyobb mértékben szolgálják majd rendeltetésüket, vagyis a jogbiztonságnak a megvalósítását. A közjegyzőket a zonban a hazai közgondolkodás elsősorban a hagyatéki eljárással köti össze, és ezen a törvényjavaslat nem is kíván változtatni. Magyarországon – Európa számos országához hasonlóan – a közjegyzők 120 éve intéznek hagyatéki ügyeket. A statisztika szerint a h agyatéki ügyek 98%a a közjegyző előtt intéződik el véglegesen, tehát nem kerül sor peres eljárásra. S mindez önmagában elegendő indok arra, hogy a közjegyzők hatásköre e tekintetben változatlan maradjon. Ugyanez nem vonatkozik a hatályos jogunk szerint kö zjegyzői ügykörbe tartozó egyes végrehajtási cselekményekre, melyek kényszerintézkedés jellege folytán törést szenvedne éppen a közjegyzők előzőekben hangoztatott függetlensége. Ez az ügycsoport tehát a továbbiakban is a bírósági szervezet feladata marad. A módosító indítványok viszonylag nagy száma önmagában is jelzi a közjegyzői reform iránt tanúsított kitüntető figyelmet. A 115 évvel ezelőtti és mai viszonyaink közötti párhuzam e tekintetben is tetten érhető, ugyanis a korabeli iratokból tudjuk, hogy a k özvetlenül az ügyvédi rendtartásról szóló törvény után megalkotott közjegyzői törvény is alkotó parlamenti vita eredményeként született meg. Tisztelt Országgyűlés! 42 évi kényszerpálya után érkeztünk el ismét oda, hogy a Parlament eleget tegyen az 1870. év i első magyar jogászgyűlésen megfogalmazott felhívásnak, s engedjék meg, hogy ebből a felhívásból szó szerint idézzek. "Törvénykezési rendszerünk szükségképpi követelménye, hogy a közjegyzőség mint a bíróságoktól és az ügyvédségtől teljesen elkülönített, ö nálló közintézmény szerveztessék." Ha meghagyom a szenvedő igeragozást, akkor e mondat csak az utolsó szavában szorul módosításra úgy, hogy önálló közintézményként állíttassék vissza. Ennek a megvalósítása érdekében kérem a tisztelt Házat a törvényjavaslat elfogadására. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik dr. Szigethy István képviselő úr, az alkotmányügyi bizottság előadója. Ügyrendben, ügyrendi kérdésben szól Dénes János képviselő úr. Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dénes János (füg getlen) DÉNES JÁNOS (független) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Isépy Államtitkár Úr! Kérem a bocsánatát, elnézését, hogy a közjegyzőkről szóló beszédétől eltérően más témában kértem szót. Kérem, a más téma a következő: Ma délben Eke Károly… ELNÖK (Dornbach Alajos) : Képviselő Úr! Megvonom a szót. Nincs napirenden ez a kérdés. A napirendtől ügyrendi kérdés ürügyén nem lehet eltérni. DÉNES JÁNOS (független) Elnök Úr! Kérem, a következő történt. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Képviselő Ú r! Megvonom a szót.
