Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 3. kedd, az őszi ülésszak 30. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSÉPE BÉLA, a KDNP vezérszónoka:
2104 ennek megvolt az alapja, mert egészen más a beruházás, a befektetés egy nagyobb társaságnál, egy nagyobb gazdasági egységnél, mint egy egyéni vállalkozónál. Tehát mi nem értünk egyet a zzal, hogy az amortizáció már most, ebben a gazdasági helyzetben teljesen egyforma legyen az egyéni vállalkozóknál és a nagyobb gazdasági egységeknél, mert ez az egyik terület, ahol ugye már céloztam arra, hogy a gazdaság jelenlegi állapotával nincs szinkr onban eléggé ez a törvényjavaslat. Tulajdonképpen itt az egyéni vállalkozóknál az állóeszközértékhatár 50 ezer forintról lecsökken 20 ezer forintra, amikor inkább emelkednie kellene. A másik ilyen terület, amihez én is csatlakozom, az ingatlaneladásokkal kapcsolatos adókedvezmény megszüntetése. Itt most csak azt szeretném kiexponálni, hogy semmiképpen nem értünk egyet azzal, hogy ez csak magára az adózóra vonatkozzon, azaz hogy a rokoni kör ebből teljesen kizárásra kerüljön. Miért? Azért, mert itt Magyaror szágon a jelenlegi helyzetben az otthonteremtés az egyik legnagyobb gond. És akkor, amikor a családok tudnak segíteni a családi körön belül, azért ezt a jelen pillanatban még nem célszerű semmiképpen visszaszorítani. Az otthon teremtése szintén összefügg a családi adózással, amelynek a hajója egyelőre nagyon messze jár, de mindenképpen arra kell koncentrálnunk, hogy a családok adózásával törődjünk, és ide tartozik az otthonteremtés is. A következő ilyen kör, amelyet röviden érinteni szeretnék, a befektetése k adózása. Itt ismeretes, hogy milyen változások készülnek. Én most itt csak annyit jegyeznék meg, úgy vélem, hogy alapvető szempontnak annak kell lenni, hogy itt Magyarországon, ebben a remélhetőleg fellendülő gazdasági életben valóban bekövetkezzen a pén zpiacnak a megélénkülése, a tőzsdének az erőre kapása, és ilyen irányban kell a befektetéseket ösztönözni. A másik jelentős kör ez a tudományos, műszaki tevékenység, a feltalálói kör, akik igen sérelmezik ezeket a küszöbön álló változásokat. Nos, erre mind enképpen vonatkozik a pozitív diszkrimináció diszkrét bájáról mondott hasonlatom, tehát itt valamit lépni kell. Azonban hadd emeljem ki a feltalálókat. Hát a feltalálókat azért is ki kell emelnem, mert éppúgy, mint az egyéni vállalkozók, ők képezik ennek a gazdaságnak majdnemhogy a motorját. A feltaláló képesség, az invenció azért még nem áll olyan szinten, hogy teljesen eltöröljük a kedvezményezettségét, tehát akkor, amikor mi a kedvezményeket visszaszorítjuk, nagyon vigyázni kell, hogy azért ne öntsünk ki mindent. Azzal az elgondolással kapcsolatban, amit ez a törvényjavaslat tartalmaz, hogy tulajdonképpen ezeket a jövedelemrátákat kiküszöböli, és a tételes elszámolást vezeti be, engedjék meg, hogy elmondjam azt az aggályomat, hogy fontoljuk meg azt, hogy ezeket az adózókat, tehát a tudományos, a művészi, a műszaki területen kiemelkedő tevékenységet végző állampolgárokat bekényszerítjüke abba a mederbe, hogy nyilvánvalóan saját érdekükből kifolyóan mindent el akarnak majd számolni, és a bíróságoknál kell m ajd vitatni, hogy jogos volte vagy nem. Én úgy vélem, hogy állami adóbevétel szempontjából sem egészen jó ez a törekvés, mert itt inkább az fog bekövetkezni, hogy még a jelenlegi adónál is kevesebbet fognak fizetni, mert egy olyan kísérlet lesz mindenkiné l, hogy mindent elszámoljon. És utána majd nyilván egy hosszadalmasabb dolog lesz, hogy ezeket a törekvéseket hogy lehet visszaszorítani. Úgy vélem, ilyen értelemben ez nincs eléggé előkészítve, mert ezek az állampolgárok most nem tudják igazán, hogy mit s zámolhatnak majd el. Ők majd nyilván mindent el fognak számolni. Én örültem ennek a kilimandzsárós hasonlatnak, mert rámutatott egy kicsit ennek a problémának a lényegére. A törvényjavaslatnak azt a pontját, mely szerint megmarad azért az átalány azok szám ára, akik 90%os adóalapot elfogadnak, és akkor ugye 10% mehet, tehát ennek a törvényjavaslatban való szerepeltetése nem egészen tiszta indítékú. Nyilvánvaló dolog, nem is tudom, hogy a fehér holló hasonlat jó lesz, de általában ezek az állampolgárok nem f ognak tudni ezzel élni. Márpedig milyen jogszabályhely az, amely nem telik meg tartalommal? Éppen ezért gondoljuk meg, hogy itt milyen mértékben léphetünk előre. Ismét hangsúlyozom, egyetértek a törekvéssel, a kedvezmények visszaszorításával, de ezeknek az adózóknak, állampolgároknak a tevékenysége annyira fontos és
