Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 3. kedd, az őszi ülésszak 30. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BÉKESI LÁSZLÓ, DR. az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2096 A tervezet több preferenciával számol. Ezek eltérőek és az előző évekhez való változásuk mértéke is eltérő. Rendkívül nagy változás a mezőgazdaság eddigi vélelmezett jövedelmének megváltoztatása, elszámolási, tiszta jövedelmi hányadának megállapítása. A köztudatban az 500 ezer forint felső hatá rú árbevételt realizáló kistermelő még nem volt adóalany ez év végéig. E területen valóban kardinális változásnak kellett volna bekövetkezni már az elmúlt években is. Ez nem történt meg. Pedig ezt az összeget az akkori Parlament – tehát az előző Parlament – azzal fogadta el, úgy gondoljuk, hogy ez folyamatosan korrigálásra kerül. Most valóban egy radikális beavatkozási terv van a tisztelt Ház előtt. Sőt, olyan radikális, hogy ilyen mértékűre azt hiszem, nagyon sokan nem számítottak. Tisztelt Képviselőtársai m! 1987 óta legalább 100 – 110 %os a kumulált infláció mértéke. Legalább egymillió forint felelne meg annak a tiszta jövedelem tömegnek, amelyet az 500 ezer forint kifejez most. Ez csak akkor lenne igaz, ha a mezőgazdaságot azóta nem sújtotta volna többször cserearányromlás, átrendeződés a piac tekintetében és olyan alapvető termelési tényezők, mint a finanszírozás óriási mértékű drágulása. Tehát az egymillió forint adómentes árbevételi felső határ lenne az indokolt véleményünk szerint, vagy az e fölötti. A tervezetben az 500 ezer forintos árbevételi adómentes felső határ helyett belépő 150 ezer forintos jövedelemlevonhatósági feltétel nem valósítható meg véleményünk szerint. A mezőgazdaságban úgy a bevétel, mint a ráfordítások vonatkozásában sokkal komplikál tabb a gyakorlati megvalósítás, mint más ágazatokban. Vitatkoznék azzal, aki ennek ellenkezőjét állítja. Hasonlóan nem tudjuk támogatni azt a megoldást sem, hogy a szellemi szabadfoglalkozásúaknak a preferenciáját egy év alatt számolják fel. Valahol az árb evétel vonatkozásában a linerásan kalkulált 60 – 70%ot lenne indokolt adóalapként számításba venni. Hasonlóan indokoltnak tartjuk a természetbeni juttatás adóalapként való figyelembevételét. Azonban most ezen törvény keretében ki kell mondani azt a kört, am elyre ez vonatkozik és a mértéket is. A kis összegű kifizetések vonatkozásában ezen tervezett megoldás is előrelépés. Azonban azt már most is látni, hogy nem az utolsó. Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselőcsoportunk, hogy pozitív véleményt is mondjon, a 37 . §ban az adó mértéke címszó alatt felsorolt variánsok közül az A) variánst tartja az elfogadható mértékűnek. Az értékpapírvásárlás és egyáltalán, a befektetések vonatkozásában nem tartalmaz elég ösztönzőt a törvényjavaslat. Több és hosszabb távú preferen cia kellett volna a tervezetbe. Pro és kontra érvek fognak majd – úgy gondoljuk – a kamatadó mértékére vonatkozóan elhangzani. Képviselőcsoportunknak az a véleménye, hogy a befektetések hozadékának elfogadható a mértéke a jelenlegi tervezetben. Ennél kiseb b mértékű adóztatás már a reálszférába való beinvesztálást veszélyeztetné. Egyetértünk azzal is, hogy az APEH jogosítványait ki kell terjeszteni a tekintetben, hogy az adókötelezettség tekintetében minél tisztább viszonyok alakuljanak ki. Tisztelt Ház! A t örvénytervezetet több ponton módosítani indokolt. Ezt meg is tesszük, és úgy véljük, ez alapja lehet az 1992. évi költségvetés modellszámításainak. Kérjük a benyújtandó módosító indítványainkat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűr ös Mátyás) : Megadom a szót dr. Békesi Lászlónak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Felszólaló: Dr. Békesi László az MSZPképviselőcsoport nevében BÉKESI LÁSZLÓ, DR. az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm. Elnök Ú r, Tisztelt Ház! A személyi jövedelemadóról beterjesztett törvényjavaslatot három szempontból vizsgáltuk: céljait, hatásait és alkalmazott módszereit vettük górcső alá.
