Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 3. kedd, az őszi ülésszak 30. napja - Bejelentés: Dr. Horváth József jegyző - Interpellációk: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
2060 rendelkezést. Így a MÁV biztosítóintézetének illetékesei a kártérítési járadék emelésétől továbbra is elzárkóznak. Kérdésem arra vonatkozik, hog y ebben az ördögi körben, amíg a törvényi szintű rendezés még mindig késik, a korábbi ÁBMHrendelet megváltoztatásával vagy másként kíváne valamit tenni a tisztelt miniszter úr, hogy az önhibájukon kívül balesetet szenvedett dolgozók és nyugdíjasok helyze tén javítson. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter úr válaszol. Dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter válasza KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Tiszte lt Ház! Képviselő Úr! Egy picit úgy érzem, hogy az interpellációjával nyitott kapukat dönget, különös tekintettel arra, hogy a munka törvénykönyv tervezetét a Kormány szeptemberben a Parlament elé terjesztette, és ha elolvassuk a munka törvénykönyv terveze tét, akkor egyértelműen megállapítható, hogy az a problémakör, az a kérdéskör, amelyet ön az interpellációjában teljesen jogosan megfogalmazott, rendezést nyer az új munka törvénykönyv tervezetében. A jelenleg hatályos és ön által is hivatkozott ÁBMHrende let jelen pillanatban valóban hatályban van, reményeim szerint most már nagyon rövid ideig, és ezt követően az új munka törvénykönyv hatályba lépésével törvényi szintű rendezést kapnak ezek a kérdések. A jelenleg hatályos ÁBMHrendelet nem vitásan az üzemi balesetet szenvedetteknek járó kártérítési járadék megemelhetősége vonatkozásában az öregségi nyugdíjkorhatárt elért jogosulti kört valóban hátrányos helyzetbe hozza, amikor bizonyos fokig kirekeszti őket a kártérítési járadék megemelhetőségi köréből. Akk or, amikor nyáron szóba került ez a kérdés, már akkor utaltunk arra, hogy a munka törvénykönyv előzetes egyeztetése során az Érdekegyeztető Tanácsba bevittük ezt a kérdést, és ott a kormányon kívüli másik két oldal, tehát mind a munkaadói, mind a munkaváll alói oldal azon az állásponton volt, hogy akkor, amikor csaknem készen volt a nyáron a munka törvénykönyv tervezete, nem lenne praktikus egy ugyan hatályban lévő, tehát a munka törvénykönyvében szabályozott kérdés miatt módosítani ezt az alaprendeletet. Ha ngsúlyozom, ez egy háromoldalú konszenzuson nyugodott, aminek az oka az volt, hogy mindhárom oldal úgy látta, hogy törvényben kell szabályozni és rendezni ezt a kérdést. Ennek megfelelően természetesen nem került sor az ön által hivatkozott ÁBMHrendelet m ódosítására, jóllehet én egy pillanatig nem vitatom annak a jogosságát, amit ön megfogalmazott, de még egyszer hangsúlyozom, azért nem, mert a munkatörvénykönyv tervezetébe ez a kérdés beépítésre került. Hangsúlyozni szeretnék még egy dátumot, nevezetesen azt, hogy mi májusban vittük a munka törvénykönyv tervezetét az Érdekegyeztető Tanács elé vitára, ez szeptemberig húzódott, szeptemberben letettük a Parlament asztalára azt a munkatörvénykönyvtervezetet, amely az ön által említett kérdést az alábbiak szer int rendezi. Mindenekelőtt kizárja ezt a diszkriminációt, ami a nyugdíjasokra, nyugdíjas életkorúakra jelen pillanatban vonatkozik, és az ő vonatkozásukban is megnyitja a kártérítési járadék megemelésének összegét. Még egy vonatkozásban könnyít az új munka törvénykönyve ebben a kérdéskörben, nevezetesen azt, ha a kártérítési járadék megállapítása utáni időben a jogosult életkörülményeiben lényeges változás következik be – ilyen lehet a foglalkoztatottak béremelése például, vagyis összehasonlításban való elm aradásuk – , ebben az esetben újra megnyitja a felemelés lehetőségét. Sőt 15 napon belül a munkáltató kötelezettségévé teszi a béremelés tényének közlését a járadékra jogosult irányában, ami az érdekérvényesítést könnyíti meg.
