Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 3. kedd, az őszi ülésszak 30. napja - A társasági adóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VINCZE KÁLMÁN (FKgP)
2037 fog szűkülni, mert megnő a munkanélküli járulék! Azért fog szűkülni, mert a betegállomány első 25 napját a vállalkozók fogják fizetni! Azér t fog szűkülni, mert az államháztartás reformjának hiánya, a nagy elosztási rendszerek átalakításának további halasztása a központosítás korábbi fenntartását teszi szükségessé! Nekem erről a javaslatról Karinthy Frigyes egy mondása jutott eszembe; "Az álla m – amit ígér, azt megtartja! Ha pénzt ígér, azt is megtartja!" (Derültség és taps.) A Kormánynak ezt a fajta szavahihetőségét nem tudjuk támogatni, módosító javaslatokat fogunk a törvényhez benyújtani. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Megadom a szót Vincze Kálmánnak, a Független Kisgazdapárt 33 tagú képviselőcsoportja vezérszónokának. Felszólaló: Vincze Kálmán az FKgP 33 tagú képviselőcsoport nevében VINCZE KÁLMÁN (FKgP) Köszönöm, Elnök Úr. Elnézést kérek, az előbb nem reagáltam tiszte lt képviselőtársamnak a megjegyzésére. A bizottsági előterjesztésben - amikor a Kormány előterjesztette mind a két törvényjavaslatot – utána történt a reagálás – és pontosan, valóban így igaz – a szabaddemokraták részéről, hogy nem kívánnak részt venni a v itában, tehát ez így pontos, ha képviselőtársam ilyenformán próbálta korrigálni. Tisztelt Ház! A társasági adóról készült törvényjavaslat olvasása kapcsán azt a következtetést vontam le, hogy Magyarországon a törvénytervezeteket előkészítő á llamigazgatási szervek, a törvénytervezetek előkészítésében részt vevők vezetői egyfelől biztos, hogy nem dolgoztak az általuk szabályozni tervezett reálszféra területén, másfelől biztos, hogy nem fognak dolgozni, mert amit a törvénytervezetben a Kormány é gisze alatt összegyúrtak, az fogyasztásra alkalmatlan. A tervezet indoklási része mindjárt az elején megfogalmazza: – idézem – "A vállalkozási tevékenységet végző valamennyi szervezet számára azonos feltételeket kíván teremteni, elkerülve, hogy egyes szerv ezetek ugyanazon tevékenységet előnyösebb feltételek mellett végezhessék." Idézet bezárva. Nos, ez olyan tökéletesen sikerült a törvénytervezetben, hogy aki vállalkozni szándékozik a mezőgazdaságban, annak két dologra nem sokáig lesz gondja. Az egyik a nye reség, mert azt ilyen induló feltételekkel, és ilyen preferenciaszegény adótörvény révén nem fog realizálni. A másik a befektetett tőke, mert azt rövid időn belül el fogja veszíteni. A tervezet szerint jól meg kell támogatni azokat a mezőgazdasági szerveze teket, gazdasági formációkat, amelyek most majd meg fogják kapni azt a lehetőséget is még, hogy már meglevő vagyonukkal, kiépített infrastruktúrájukkal és ármeghatározó monopolitsztikus helyzetükkel eltávolítsák az okvetetlenkedő magángazdálkodójelöltet. Amennyiben ez volt a törvényalkotó célja, akkor azt tökéletesen megoldotta. Azt hittük, hogy van egy jó számvitel törvényünk. Rosszul hittük. Most olyan új frizurát kapott a társasági adótörvény tervezete kapcsán, hogy alig lehet ráismerni. Elég, ha csak o lyan fogalmakat említek, mint a céltartalék elszámolhatósága, az értékcsökkenés, értékvesztés és a társasági adó szempontjából adóalapkorrekcióként figyelembe vételre kerülő költségek. Azt hiszem, ezek után jogosan lehet feltenni a kérdést, akkor most men nyi is az a 40%, az most 50 – 60 – 70 vagy ennél is több. Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselőcsoportunk nevében nem tudjuk nevünket adni az olyan törvény elfogadásához, amely lehetetlen helyzetet teremt az új mezőgazdasági és más ágazati vállalkozásokhoz. Nem a kívánt szerkezetátalakítási irányba orientálja az érdekelteket. Indokolatlan mértékben favorizálja a külföldi tőkét. Áruhiány vagy az árak miatt a városi lakosság elszegényedését felgyorsítja.
