Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 3. kedd, az őszi ülésszak 30. napja - A társasági adóról szóló törvényjavaslat általános vitája - GYURKÓ JÁNOS, DR. a környezetvédelmi bizottság előadója: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HORVÁTH BÉLA (MDF)
2032 GYURKÓ JÁNOS, DR. a környezetvédelmi bizottság előad ója: Nem, tisztelt Elnök Úr, a környezetvédelmi bizottság előadója vagyok. A környezetvédelmi bizottság a társasági adóról szóló törvényjavaslatot megvizsgálta és általános vitára alkalmasnak ítélte. De már most szeretném megjegyezni, hogy módosításokat sz ükségesnek tartunk, főleg a mellékletekben, ahol bizony a környezetet károsító tevékenységek is a preferáltak között találhatók a beterjesztésben. Köszönöm. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Akkor most kö vetkezik a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka, Horváth Béla képviselő úr. Felszólaló: Horváth Béla az MDFképviselőcsoport nevében HORVÁTH BÉLA (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint a miniszteri expozé kezdetén hallottuk, a jövedelemadóknál és a most tárgya landó társasági adónál alapvető változásokra, már a nevében is egy új adótörvény kidolgozására került sor. A társasági adó elődje, a vállalkozási nyereségadó a korábbi korszerűsítések ellenére is olyan szabálygyűjtemény volt, amely nem tudott eleget tenni a kor kihívásának, nevezetesen piacgazdaságunk felépítésének. A meglévő tevékenységi, tulajdonosi megkülönböztetések, a megszerzett jogok fenntartása már nem teszi lehetővé a nemzetközi áramlásba való bekapcsolódásunkat, és az is ismert a tisztelt Ház előt t, hogy Magyarországon a személyi jövedelemadó és a vállalkozási nyereségadó összehangoltsága nincsen meg. Ezek az adónemek elkülönült életet élnek egymás mellett. Jól emlékszünk még, hogy tavaly ilyenkor, az adónemek tárgyalásakor milyen sok felszólaló ve tette fel a változtatás igényét. Az akkori pénzügyminisztériumi politikai államtitkárt idézve – idézem – : "A Kormány koncepciójának lényege, hogy nem ígérünk holnap változást, de ígérjük azt, hogy a Parlament részére rendelkezésre álló negyedéves időtartam ra – amelyre a Kormány mandátumot kapott – új adópolitikát fogunk kialakítani." Mindez tavaly ilyenkor, 1990. december 4én hangzott el e Ház falai között. Ennek ellenére ellenzéki képviselők tavaly év végén máris számonkérték az ősszel kiadott A nemzeti m egújhodás programja ígéreteit. Amit akkor hiányoltak, s ami az adórendszer fejlesztése című fejezetben szerepel; nos, azok a célok, középtávú elképzelések, rövidtávú intézkedések mára már tettenérhetők az új társasági adótörvényben. Miről is van szó? A kor mányprogram stabil adórendszer kialakítását és működtetését tűzi ki célul, és a most tárgyalandó törvényjavaslatnál maradva a vállalkozók számára olyan módon, hogy a szabályok, illetve a fejlődés iránya hosszabb távon is előre látható legyen, rögzítve a ga zdálkodás, a jövedelemszerzés és elköltés feltételeit. A Kormány meghirdette, hogy az adószerkezet korszerűsítését oly módon fogja végrehajtani, hogy az adónemeken belül a kedvezményeket radikálisan szűkíteni fogja. A megújhodásprogram már jelezte, ám sok ellenzéki képviselő tavaly ezt nem vette figyelembe, hogy a változtatások egyik döntő pillére, konkrétan az új számviteli törvény életbe lépése után nyílik meg a lehetőség arra, hogy a vállalkozásoktól nyereségadó, illetve most már társasági adó jogcímén elvont adótömeg relatíve csökkenjen. Mindenki előtt ismert, hogy az új számviteli törvényt a tisztelt Ház elfogadta ez év folyamán, tehát a változtatásoknak nincsen akadálya. Vagyis – lehet, hogy szójátéknak tűnik, de – az expozéval ellentétben nem az új s zámviteli törvény kényszeríti ki a változtatásokat, hanem a kormányprogram alapján a meghirdetett lépéssorozat második fázisához jutottunk.
