Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. december 2. hétfő, az őszi ülésszak 29. napja - Határozathozatal a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az 1996. évben megrendezendő világkiállításról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
1986 Most a másik nagyon iz galmas kérdés, hogy most érkeztünk el abba a helyzetbe, hogy egy megvalósíthatósági tanulmányt kéne csinálni, egy környezeti hatástanulmányt: most, amikor már tudjuk, hogy hol a helyszín, hol vannak a létesítmények. Na, készült is ilyen megvalósíthatósági tanulmány, ez is része ennek a dokumentumnak, természetesen ezt sem ismerjük. Igaz ugyan, hogy még csak előmegvalósíthatósági tanulmánynak hívják. Arról, hogy ehhez a végre most először értékelhető információkat tartalmazó anyaghoz környezeti hatástanulmán y készülte, nincsen tudomásunk. Ez az első csokra a mondanivalómnak a döntési helyzetről szólt, s összefoglalva azt tudom elmondani, hogy mostanra készült el az az anyag, amelynek feltüntetett változatai alapján a szükséges tanulmányok elkészítése és érté kelése után lennénk döntési helyzetben. Az expovita felmerült kérdéseire adott válaszok című anyagban, amit nemrégen kaptunk meg, képviselőtársaim is, a 4. oldalon az áll, hogy: "Javaslatunk szerint az expo megrendezésére vonatkozó döntés után – tehát elő ször döntés – mindhárom alternatívát nyitva kell hagyni, s olyan stratégia mellett célszerű dönteni, amely a változatok közötti átjárást biztosítja." Nos, ez a kérdéskör már átvezet a finanszírozhatóság, garancia és kockázatvállalás kérdésére. Az eddig elk észült tanulmányokat értékelő külföldi szakértők szerint a szükséges ráfordítások nagyságrendje – már ami a vállalkozási ráfordításokat jelenti – körülbelül 6070 milliárd forintot tesz ki. Ha tehát a 30 milliárd állami költségvetési pénztől eltekintünk, m arad egy elég komoly summa, amelynek a fedezetéről nem tudunk. Amikor hiányoltuk, nem most először, hanem tavaly és idén is számtalanszor, hogy nem látjuk biztosítva a fedezetet erre a komoly forrásigényre, azt a választ kaptuk, hogy amíg nincs döntés, add ig egy komoly vállalkozó nem szánja el magát komoly lépésre. Természetesen elfogadom, és meg kéne vizsgálni, csak nem tudom, hogy mikor, mert ahogy a bizottságok például most tárgyalják a módosító indítványokat, az nagyon finom megfogalmazás szerint is kom olytalan. Tehát elfogadom, hogy amit Ugrin Emese fölsorolt, azokat a lehetőségeket meg kéne vizsgálni, azokkal a vállalkozókkal beszélni kéne, hogy valóban komoly szándékuk vane. Egyetlen kérdésem van: ez miért nem történt meg idáig? Nos tehát a kritika a z volt, hogy amíg nincs döntés, addig nem lehet várni szegény vállalkozóktól, szegény tőkebefektetőktől, hogy komoly lépésre szánják el magukat. Azt javaslom mindenkinek, hogy tanulmányozzuk az osztrák példát – nem kell messzire menni, hisz ugyanerről a témáról van szó – , hogyan járt el nyugati szomszédunk a világkiállítás ügyében. Nos, a népszavazás előtt az utolsó centig megvolt a teljes fejlesztés fedezete. Pontosan megjelölték, hogy mekkora beruházást igénye l a főváros, Bécs infrastruktúrája, mekkorát az ország infrastruktúrája, mekkora a vállalkozási tőkebefektetés, mennyivel járul hozzá a szövetségi kormány, mennyivel Bécs főváros. És természetesen ezek nem hitelkonstrukciók voltak, hanem tőkefedezet. Úgy t űnik tehát, hogy Ausztriában először azt szeretnék tudni, hogy miről döntenek (szerintem ez a döntési helyzet) és csak utána döntenek. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a Kormánynak a teljes 100 milliárd forintos fejlesztésre kell valamiféle garanci át vállalnia. Nem elegendő tehát, ha a költségvetés vagy a Kormány 30 milliárdos költségvetési garanciát vállal. A teljes 100 milliárdos fejlesztésre kell garanciát vállalnia. Milyen formában? Többféle formában lehetséges ez. Például részvényfelvásárlási k ötelezettséggel. Nevezetesen, ha részvényeket bocsátanak ki, és a részvényeket nem lehet eladni, akkor a költségvetés vállalja azt a kötelezettséget, hogy majd ő fölvállalja. Pénzügyi szakemberek szerint a költségvetés ekkora kockázatot nem vállalhat, ezt a terhet nem képes elviselni. Úgy érzem, hogy mindezek nem részletkérdések, szeretném már sokadszor aláhúzni. A másik forma, amivel garanciát… ELNÖK (Szűrös Mátyás) :
