Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 26. kedd, az őszi ülésszak 28. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - RÉTI MIKLÓS, DR. (MDF)
1950 Tisztelt Ház! A munkanélküli járadék fizetési idejének csökkentése miatt jelentősen nőni fog az ellátatlan családok száma. Közismert, hogy a munkanélküliek száma 340 ezer főre tehető napjainkban. Ha ezt beszorozzuk egy átlagos család létszámával, akkor rögtön megtudhatjuk azt, hogy kö zel egymillió embert érint Magyarországon közvetlenül ez a komoly probléma. Az is ismert, hogy az e körbe tartozók többségének semmilyen tartaléka nincs, naprólnapra élnek ezek az emberek. Különösen súlyosnak és bizonytalannak érzem azoknak az embereknek a helyzetét - és erről előttem szóló képviselőtársam már említést tett , akiknek a régi, még hosszabb idejű járadéka is lejár, és tulajdonképpen a szociális törvény, amely vélhetően sorsukat majd rendezni fogja, csak jóval később léphet életbe. Ugyanakkor az önkormányzatok jó részében a segélyalapok igen csak korlátozottak, a tömegesen jelentkező igényeket nem valószínű, hogy ki tudnák elégíteni. Tisztelt Képviselőtársaim! A tervezet szerint a munkanélküliek annyi hónapig nem kaphatnak munkanélküli járadék ot, ahány havi végkielégítést fognak kapni. Megítélésem szerint ez nem más, mint a végkielégítés intézménnyének megszüntetése, mert a nehezen kivívott végkielégítést semmissé kívánja tenni azzal, hogy átmeneti járadéknak tekinti - amelyet a költségvetés he lyett a munkáltató fizet. A végkielégítés célja nem ez. Véleményem szerint a végkielégítés, a jelenlegi, nehéz helyzetben, induló tőkéül szolgálhat azon utcára került dolgozóknak, akik megpróbálják a sorsuk irányítását saját kezükbe venni. Ugyanakkor megsz űnik - ha ezt a módosító javaslatot ilyen formában elfogadjuk - a családok számára a biztonsági tartalékként való kezelése is, már ami a végkielégítést illeti. Éppen ezért én ezt így nem tudom támogatni. Kedves Képviselőtársaim! Úgy tűnik, hogy ha bármilye n gond vagy megoldatlan feszültség halmozódik fel az országban, a Kormány reakciója az, hogy újabb és újabb hivatalokat állít fel. Jó példája ennek a tervezetben szereplő képző központok felállítása. Én személy szerint úgy ítélem meg, erre semmi szükség ni ncs, felesleges pazarlás lenne - a folyamatosan jelentkező fenntartási költségekről már nem is beszélve. A már meglévő intézményekhez integrálva tartom megoldhatónak a problémák kezelését. Boros László képviselőtársam frakciónk nevében már megfogalmazta, h ogy csak vitaalapnak tekintjük e javaslatot. S mivel olyan fogalmakat is használ, amelyek a majdan elfogadásra kerülő új munka törvénykönyvéből kerültek ide, véleményem szerint az általános vitát ez ügyben lezárni nem lehet, és a törvény hatálybaléptetését is csak az új munka törvénykönyvével együtt tudom elképzelni. Befejezésül szeretném leszögezni, hogy számomra a tervezet a jelen formájában elfogadhatatlan, mert az alapvető kérdéseket nem oldja meg. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszö nöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Még egy felszólaló jelentkezett, Réti Miklós képviselő úr. Megadom a szót. Felszólaló: Dr. Réti Miklós (MDF) RÉTI MIKLÓS, DR. (MDF) Köszönöm, Elnök Úr. Csak egy kétperces reagálás a Filló képviselőtársam által fölvetette kre. Természetes, a munkához mindenkinek van joga, de köztörvényes bűnözőknek, egyebeknek, én azt hiszem, azt nem, én azoktól elvitatom még a munkához való jogot is. (Moraj.) A mindenáron való munkahelyfenntartó politika, ez nem azt jelenti, amit folytatta k, mert végső soron ez volt a lényege, hogy mindenáron, görcsösen, munkanélküliség nincs, erről nem beszélünk. Igenis volt, mert erről volt szó, hogy a gyárkapun belüli munkanélküliség; akkor is volt munkanélküliség, csak nem jelentkezett, mert mindenáron fenntartották a munkahelyeket, még olyan áron is, hogy nem volt megfelelő értékelőállítás, termelés mögötte. Erről volt szó, és nem arról,
