Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 26. kedd, az őszi ülésszak 28. napja - Az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről szóló Párizsban 1949. szeptember 2-án kelt és Strasbourgban 1952. november 6-án kelt jegyzőkönyvvel kiegészített Általános Megállapodás kihirdetéséről rendelkező törvényjavaslat, valamint az Európa Tan... - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KATONA TAMÁS külügyminisztériumi államtitkár:
1944 módosított alapszabálya kihirdetéséről rendelkező törvényjavaslat megtárgyalása ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az indítványnak helyt adok. Következik az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről szóló, Párizsban 1949. szeptember 2án kelt, Strasbourgban 1952. november 6án kelt jegyzőkönyvvel kiegészített általános megállapodá s kihirdetéséről rendelkező törvényjavaslat, valamint az Európa Tanács 1949. május 5én Londonban aláírt és az Európa Tanács főtitkárának 14 jegyzőkönyv szerint módosított alapszabálya kihirdetéséről rendelkező törvényjavaslat tárgyalása. Az előterjesztése ket 3386os és 3387es számon kapták kézhez. Megadom a szót Katona Tamás államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója KATONA TAMÁS külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országg yűlés! Mint ismeretes, Magyarország 1990. november 6án térségünkben elsőként teljes jogú tagjává vált az Európa Tanácsnak. Az Európa Tanács alapszabályához, az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről szóló általános megállapodáshoz való csatlakozás unk okiratát dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter az ünnepélyes aláírás alkalmával letétbe helyezte az Európa Tanács főtitkáránál. Ezzel a két nemzetközi szerződés a Magyar Köztársaság tekintetében hatályba is lépett. Az Európa Tanács célja az európai egysé g előmozdítása, védelmezi és erősíti a pluralista demokráciát és az emberi jogokat, közös megoldásokat dolgoz ki a társadalom kérdéseire, elősegíti egyfajta európai kulturális identitás tudatosítását, érvényesítését. Hazánk teljes jogú taggá válása elismer ése annak a fejlődésnek, amelyet a demokratikus társadalom kialakításában, amelyet a jogállamiság megteremtésében elértünk. Ennek a folyamatnak a továbbvitele, gyorsítása továbbra is közös érdekünk. A szóban forgó jogszabályok Magyarországon való kihirdeté se fontos lépés hazánk Európába vezető útján, hiszen utat nyit az európai integrációs szervezetekkel kiépítendő még szorosabb együttműködés felé, hiszen ratifikálták ezt az egyezményt az Európai Közösség valamennyi tagállama, a Nyugateurópai Unió valamenn yi tagja, és komoly tapaszalatokat adhat a kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez is ez a becikkelyezés. Az Európa Tanács alapszabályának módosítása, a változó európai realitásokhoz történő igazítása részét képezi az Európa Tanács általános megújulását, fokozot tabb európai szerepvállalását célzó törekvéseknek. A munkából nekünk is aktívan ki lehet, sőt ki kell vennünk a részünket és ehhez nélkülözhetetlen előfeltétel a jelen megállapodások teljes integrálása a magyar jogalkotásba. Az Európa Tanács alapszabálya é s az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről szóló általános megállapodás olyan, a Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződések, amelyek több tekintetben törvényhozási hatáskörbe tartozó kérdés eket is szabályoznak. Ezért döntött az Országgyűlés annak idején a csatlakozás tárgyában, és ugyancsak ezért szükséges a jogszabályok törvénnyel való kihirdetése. Engedjék meg, hogy még néhány szót mondjak arról, hogy voltaképp mié rt is, vagy többek között miért is fontos számunkra az Európa Tanács. Azt hiszem, hogy az Európa Tanács helyzete most felértékelődőben van. Újra fontossá, még fontosabbá válik, mint eddig. Az Európa Tanács nekünk nagyon fontos támogatásokat adhat. És még e gy igen fontos tulajdonsága volt: nekünk nem hiúsági kérdés volt, hogy elsőként csatlakozzunk a térségben az Európa Tanácshoz. Egy osztrák szocialista képviselő volt a raportőrünk, és rendkívül keményen scrutinizált minket 5 különböző területen. Hogy milye nek voltak a szabad
