Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 26. kedd, az őszi ülésszak 28. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZILI SÁNDOR (MSZP)
1939 Engedjék meg, hogy segítsek a szavazás megejtésénél. A Ház attól kímélje meg magát, hogy máskor ilyet el nem követ. Ezt már visszacsinálni nem tudja. De a jövőben ilyet ne kövessen el a Ház! Ezt tessék megszavaztatni! A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájána k folytatása ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Igen, köszönöm, ez világos. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy múlt heti ülésünkön idő hiányában nem került sor a fenti törvényjavaslat megtárgyalására. Erre figyelemmel megadom a szót Szili Sándor képviselőnek, Magyar Szocialista Párt. Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a Ház őrizze meg hatá rozatképességét, mert fontos ügyről van szó és határidős törvényről. Én most átadom az elnöklést dr. Dornbach Alajos kollégámnak. Köszönöm. (Az elnöki széket dr. Dornbach Alajos foglalja el.) Felszólaló: Szili Sándor (MSZP) SZILI SÁNDOR (MSZP) Elnök Ú r, köszönöm a szót. Megvárom a cserét. (Kis szünet után folytatja.) Tisztelt Országgyűlés! Mint a miniszter úrnak a törvény módosítását indokló expozéjából kiderült, a Kormánynak egyetlen konkrét elképzelése van a munkanélküliség kezelésére, éspedig az, ho gy a finanszírozást a munkavállalókra és a munkaadókra hárítja. Az 5%, ami szintén a dolgozókat hozza hátrányos helyzetbe, hiszen valószínű, hogy a munkáltatók majd átterhelik rájuk, és nekik kell ezt az összeget is kitermelni, vagy valahol majd a piacon, az árakban fog jelentkezni… Valójában miről is van szó? A Kormány gazdaságpolitikai koncepciójának lényege, hogy a külgazdasági egyensúly helyreállítása érdekében visszafogja a gazdasági növekedést, sőt a külgazdasági piacváltás gyorsítása érdekében átmene ti, de nem is jelentéktelen visszaesést is szükségesnek tart. E gazdaságpolitika következménye, hogy az ipari termelés egyre nagyobb ütemben csökken. A termelés alakulása ilyen módon döntően meghatározza a gazdaságpolitika több részterületének lehetőségeit is. Ha ugyanis megfellebbezhetetlen tény, hogy a megtermelt jövedelem nem nőhet, illetve, hogy a potenciális jövedelem nem realizálódhat, akkor ez többékevésbé kijelöli a beruházáspolitikát, az életszínvonalpolitikát, a foglalkoztatáspolitikát, és más t erületek irányvonalát. Bár a gazdaságirányításban a közvetlen utasítások lehetőségei formálisan nincsenek már meg, de az állami tulajdonban lévő vállalatokban nyilvánvaló az erős központi kontroll. A monetáris politika is szigorú korlátok közé szorítja a v állalatok mozgásterét. Mindaz az ösztönzés pedig, ami egyrészt a gazdasági kormányzat, másrészt a Nemzeti Bank részéről érvényesül, a vállalatok túnyomó többségét a termelés visszafogása, a beruházások és korszerűsítések elhalasztása, a munkaerő leépítése felé orientálja. Ezek közvetlenül kihatnak a foglalkoztatás alakulására. Mivel a meglévő munkahelyek az említett okoknál fogva folyamatosan épülnek le, az újak viszont nem jönnek létre a restrikció miatt, a munkanélküliség folyamatosan emelkedik, egyelőre belátható időtávon. Míg 1991 januárjában több mint 100 ezer regisztrált munkanélküli volt, addig október végére az állástalanok száma 300 ezer fölé emelkedett, ami a munkaerőállomány több mint
