Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 26. kedd, az őszi ülésszak 28. napja - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SOLT OTTILIA (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SOLT OTTILIA (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SOLT OTTILIA (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SOLT OTTILIA (SZDSZ)
1929 Hát mindenekelőtt együtt kell működni egy Kor mánnyal, amelyik felelős. Együtt kell működnie velünk, akik szintén felelősek vagyunk. És hát gazdái annak a vagyonnak, amelyet ha elherdálnak, akkor a választóik előtt ők felelősek azért, hogy mi történt ezzel a vagyonnal. Tehát jó okuk van arra, hogy sza kértőkre támaszkodjanak a döntéseikben, ráadásul nem tilos ezeket a szakértőket listáikon beleválasztatni a társadalombiztosítási önkormányzatba. Tehát ezekről az érvekről csak annyit mondanék, hogy ez mind igaz a Parlamentre is úgy, ahogy elmondta Fekete képviselő úr és mégsem tagadja a Parlament létjogosultságát. Drágább is, mint egy kis junta a Parlament és mégis kell nekünk. Én azt hiszem, hogy mindezek az érvek annak a bizonyos fogorvosi várószobának az érvei, amellyel szeretnék elhárítani, pontosabban akik szeretnék elhárítani, azok szeretnénk elhárítani a tulajdonos, a társadalombiztosítási vagyon fölötti hatalom elvesztésének a rémképét. Ugyanis a társadalombiztosítás önkormányzata az azt jelenti, hogy létrejön egy másik gazdasági és politikai hatalm i centrum a már létezőkön kívül. Ez világos. Egy autonómia, amelyik nem ugyanazokon a pályákon halad, mint a politikai hatalom döntéshozói köre, és még csak nem is azokon a pályákon, amelyeken az önkormányzatok hatalmi köre, hanem ez egy harmadik, a terüle ti önkormányzatok, a Kormány, illetve a parlamenti hatalom mellett. Mi azt gondoljuk, hogy a demokrácia alappillére az, hogyha több ilyen egymással egyensúlyozó centrum jön létre, és a nagyon nagy hibák elkerülésének ez a jobbik módja. Akk or is, hogyha tisztában vagyok azzal, hogy a szakszervezeteknek nagyon nagy beleszólási lehetőséget nyújtó, általunk követelt 60%os részvétel mellett, nagyon nagy befolyást nyújtó önkormányzatban vannak, kétségtelenül vannak komoly konfliktusforrások. Deh át vannak hatalmi ellensúlyok ezzel a társadalombiztosítási önkormányzattal szemben. Az állampolgár és a költségvetés szempontjából optimalizálható döntést akkor lehet meghozni, hogyha ezek a súlyok mind léteznek, ezek a hatalmi súlyok mind működőképesek é s egymással kell egyeztetni. Ellenkező esetben könnyen meglehet, hogy a társadalombiztosítási szolgáltatásokban részesülő állampolgárok nem lesznek elég erősek ahhoz, hogy az érdekeiket a sokkal erősebb politikai érdekekkel szemben megvédjék. Ezt a veszély t látjuk abban az átmeneti intézményben, melyet a Frajna képviselő úr által beterjesztett módosító indítvány tartalmaz, és amelyet a szociális bizottság, tehát a saját bizottságunk tovább módosított és támogat. Ugyanis ez a testület véleményünk szerint nag yon nagy valószínűséggel a Kormány túlzott befolyása alá kerül, a kormánypártok túlzott befolyása alá kerül, és ennek következtében a tagadhatatlanul mindannyiunk számára egyaránt létező költségvetési érdekek kiszolgálójává válik. Senkinek nem érdeke a Par lamentben ülő pártok között, hogy a költségvetés összeomoljon. De azt gondoljuk, hogy nem azon az áron kell megőriznünk a költségvetést, hogy a leggyengébb érdekérvényesítő csoportok érdekeit ki lehessen iktatni. Márpedig hogyha túlzottan erős a Kormány és a kormánypártok befolyása ebben a testületben, akkor ez a veszély fennáll. Éppen ezért áthidaló megoldásként egy újabb módosító csomagot nyújtottunk be, maximális kompromisszumkészségünket tanúsítva, amelynek az az előnye, hogy bírja az ÉT munkavállalói o ldalának a rokonszenvét. Ez megtartaná Frajna képviselő úr konstrukcióját az átmeneti igazgatótanácsról, mert ahogy múlik az idő, egyre valószínűbb, hogy mást nem lehet már csinálni, de a szereplőit ennek az igazgatótanácsnak abból a körből állítaná össze, amely kör a politikai ígéretek vagy eszmék szintjén általában nem vitatott a Parlamentben, vagyis az érdekképviseletek köréből. A Kormány részt venne ebben az igazgatótanácsban, de nem olyan nagy súllyal, hogy teljesen uralni tudja a többi résztvevőt, ezz el szemben a pártok nem, hanem a 6040%os önkormányzati aránynak megfelelően hat munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselő és 4 munkaadói érdekképviseleti szerv képviselő személyében, őket egészítené ki a két kormányember, és ők mindenestül tartoznán ak felelősséggel a Parlamentnek, úgy ahogy az a Frajna képviselő úrféle módosító indítványban van.