Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 26. kedd, az őszi ülésszak 28. napja - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
1924 kell számítani a társadalombiztosítás és a költségvetés között, a kormányzat e két területe között akkor, amikor arról fogunk beszélni, hogy mi legyen az, amit finanszíroz a költségvetés, és mit finanszírozzunk a járulékbevételekből. Fontosnak tartjuk azt, hogy az első önkormányzat tehát egységes legyen, és mi úgy gondoljuk el - ez jelenik meg a módosító indítványainkban is , hogy ez az önkormányzat delegálással és a munkavállalói oldala e nnek paritásos alapon jöjjön létre, és maradjon mindaddig az, amíg a szakszervezeti választások után egy már más jellegű önkormányzatot, véglegeset tud a Parlament meghatározni. Módosító indítványainkban szólunk egyéb más problémákról is. Így például arról , hogy kik lehetnek szerintünk a biztosítási képviselők. Fontosnak tartjuk megjegyezni azt, hogy ne lehessen biztosítási képviselő az, aki parlamenti képviselő, illetőleg a Kormány tagja. Mind a Kormánynak, mind a Parlamentnek marad felügyeleti szerepe az önkormányzat léte mellett is. Nem lehet tehát, hogy a két funkció egy személynél összekapcsolódjék. Különösen fontosnak tartjuk, és módosító indítványban megfogalmaztuk, hogy a Parlament a jövő év tavaszán határozza meg a választás, a majdani, a második ön kormányzat, a végleges önkormányzat választásának módját és időpontját. Erre vonatkozóan javasoljuk, hogy jövő év április végéig nyújtson be a Kormány törvénytervezetet. Nagyon fontos dolognak tartjuk részletkérdésekben is azt, hogy az önkormányzatok auton ómiája sértetlen maradjon. Így bizonyos esetekben, amikor az előterjesztés kormányegyetértést javasol, például a főigazgató és helyettesei kinevezésében, akkor mi ezt a kormányzati egyetértést nem tartjuk szükségesnek. Módosító javaslataink érintik a közgy űlés - önkormányzati közgyűlés - működését, annak bizonyos területeit is. Fontosnak tartjuk rögzíteni azt is, hogy az Országgyűlés a jövőben is törvényben rögzítse, fogadja el a társadalombiztosítás költségvetését, illetve törvényben döntsön e költségvetés végrehajtásáról is. Itt érvényesülhet legerőteljesebben az Országgyűlés felügyelete, felügyelő szerepe akkor is, hogyha az önkormányzat már működik. Végezetül arról szeretnék beszélni, hogy itt - amint önök már mind a módosító indítványokban, mind a felsz ólalásokban hallották - két változatban is előjött a felügyelőbizottság problémája. Az tudniillik, hogy az átmeneti időszak idejére, amíg a reform lezajlik, illetve egyik módosító csomagban egy meghatározott időig, a jövő év végéig ne önkormányzat, hanem f elügyelőbizottság lássa el, vezesse, irányítsa a társadalombiztosítást. Mi nem tudjuk - a fentiekből is látszik, nem tudjuk - ezt az álláspontot elfogadni, hiszen emögött egyértelműen az a gondolat szerepel, hogy a jelenlegi érdekképviseletek, elsősorban a szakszervezetek ne jelenjenek meg a társadalombiztosítási önkormányzatban. Úgy gondoljuk, hogy a teherviselők érdekképviselete nélkül bármilyen felügyelőbizottságot is hozunk létre, az nem más, mint az, hogy a politika rátelepszik újra a társadalombiztosí tásra és ezt az átmenet idején sem tudjuk elfogadni. Nem fogadhatók el azok az érvek, hogy egy szűk testület operatívabb és a szakmaiságot jobban képviseli, hiszen maga az önkormányzat sem az operativitás céljából jön létre, majd létrehozza saját operatív szervezeteit. Egyszóval, mi azt tartjuk, hogy felügyelőbizottság helyett akkor, amikor a legfontosabb döntéseket kell a társadalombiztosítás ügyében meghozni, akkor a legfontosabb, hogy a teherviselők önkormányzata irányítsa a társadalombiztosítást. Tiszte lt Ház! Amint az imént mondtam, 28 módosító indítvánnyal terheltük önöket, mivel azt gondoltuk, van egy olyan lehetőség most, hogy azoknak a kezébe adjuk már az átmenet irányítását is, akikért a társadalombiztosítás létrejött. és akikért működik.
