Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 26. kedd, az őszi ülésszak 28. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
1902 Az egyik, hogy a két cég fizetésképtelensége nagyon sok ok következménye. A legfontosabb az, hogy évről évre növekedett Magyarországon a belső gazdasági átalakulás miatt az infláció, a piaci nyitás mia tt nőttek az alkatrészárak és így tovább - ezeket pedig nem tudtuk érvényesíteni a keleti piacokon, hiszen tudják, hogy a cégek 90%ban a szovjet piacra dolgoztak. Emellett természetesen technológiailag és technikailag is rendkívüli módon elavultak ezek a cégek, tehát a műszaki fejlesztés is elmaradt. Azt is el kell mondanom, hogy a szanálás elrendelésénél a szakértők között vita volt a helyzet megítélésében. Volt olyan vélemény is, hogy az autóbuszgyártás jelene és jövője annyira kétséges, hogy inkább a fe lszámolást kell kimondani. Akkor a Kormány azt mondta ki, hogy kíséreljük meg a szanálást. A tisztelt képviselő úr által is említett nemzetközi versenytárgyalás feltételeit egy külföldi tanácsadó cég közreműködésével, az ipari és kereskedelmi tárcával, val amint az ÁVÜvel egyeztetve az akkori és az azt megelőző helyzet elemzési eredményeinek felhasználásával fogalmaztuk meg. A reális az volt, hogy csak akkor tud életben maradni a magyar járműiparnak ez a két óriása, ha továbbra is a keleti piacra bazírozunk , mert a nyugati piacon nem lehet eladni ilyen autóbuszokat, és nem lehet még ilyen mennyiségben sem, csökkentett mennyiségben, mint ahogy ez most történik. Azt preferáltuk tehát a versenytárgyalásnál, amelyik a szovjet piacra épített, ahol ma is 100 ezer darab Ikarus fut. Az élet azonban túlhaladta az egész ügyet abban az értelemben, hogy a szanálás alatt omlott össze a volt KGSTpiac és a Szovjetunió is, tehát annyira összeomlott, hogy az egyik legtőkeerősebb partner ki is lépett az üzletből. Ekkor dönten i kellett, hogy felszámoljuke az egészet, vagy tovább folytatjuk a szanálási eljárást. Miután több tízezer munkahelyről és egy hagyományos, nem az elmúlt 40, hanem az elmúlt 70 évben kiépült iparágról van szó, ezért úgy döntöttünk, hogy megkíséreljük megm enteni, és olyan ajánlatokat figyelembe venni, amelyek ebbe az irányba mutatnak. Így alakult meg az Ikarus Rt., 11,5 milliárd forintos alaptőkével, amiből az Ikarus eszközei 7 milliárdot tesznek ki, az említett szovjet befektető 3,5 milliárdot. A cég bejeg yzése megtörtént, rendelései vannak - például iráni, amit a Kormány le is garantált, tehát elég biztos rendelés , és a közelmúltban jelezték a Mercedes vezetői, mikor Kádár Béla úrnál jártak, hogy hajlandók beszállni a cégbe. Közismert, hogy az Ikarusbus zok gyengéje a motor - ami nincs, illetve olyan, amilyen. (Zaj.) A Csepel Autógyárral kapcsolatosan szeretném elmondani, hogy tárgyalások folynak egy nemzetközi befektetési csoporttal, amelyik a végleges, a magyar igényeknek megfelelő ajánlatát december 5éig kívánja megtenni. Ennek keretében 2000 ember foglalkoztatását tudja biztosítani, és teherautóexportra vállalt garanciát. A konkrét kérdésekre a következőket szeretném mondani: 1416 ezer darab/év az alvázgyártó kapacitás Magyarországon, a fizetőképes p iaci igény pedig 56 ezer darabot jelent autóbusz esetében, és ez az Ikarus Rt. termelőegységeiben megvalósítható. Racionálisabb egy helyen csinálni az egészet, mint két helyen gyártani. A párhuzamos termelőkapacitás és a párhuzamos készletezés nem a szaná lás alatt jött létre, hanem sokkal korábban, és ez több éven át igen eredményesen működött. A Csepel Autógyárnál felhalmozott, az autóbuszgyártásnál felhasználható eszközöket az Ikarus Rt. megveszi a vállalattól, ha a rendelései létrejönnek, azok megvannak , és abból bejön a pénz. Erről a vállalatok vezetői már többször tárgyaltak, bár tudomásom szerint még nem egyeztek meg, de nem tudom rákényszeríteni őket állami akarattal. A két vállalat együttes szanálásának kezdete óta szoros együttműködés volt a különb öző kormányszervek között. Az eltelt időben az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa hét alkalommal, a gazdasági kabinet két alkalommal, míg a Kormány ugyancsak két alkalommal foglalkozott a mindenkori aktuális előterjesztések alapján az IkarusCsepel Aut óval. A szanálási megállapodást a rendeleteknek megfelelően az illetékesek véleményezték. Ennek figyelembevételével írtam alá és hagytam jóvá, majd 1991. augusztus 26án azt a vállalatok is aláírták. A Kormány szeptember 19ei ülésén tudomásul vette a megá llapodás aláírását.
