Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 26. kedd, az őszi ülésszak 28. napja - Határozathozatal a Belügyminisztérium volt III/III. csoportfőnöksége hivatásos, valamint "szigorúan titkos" állományú tisztjei és hálózati személyei adatait tartalmazó 1990. február 14-én lezárt nyilvántartásának, továbbá az egykori államvédelmi szerv... - A levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - PETŐ IVÁN, DR. (SZDSZ)
1875 indoklás. Azt hiszem, nem szerencsés - ezt majd jogászok eldöntik - az a megfogalmazás, amely az államosításra áll: úgy fo galmaz ez a törvénymódosítás, hogy a magyar állam tulajdonát képezik ezek az iratok. Nem szeretnék belemenni ennek a boncolgatásába, de szerintem nem ilyen megfogalmazásban kell az államosítást kimondani, hanem erre más megfogalmazást kell találni. Nem sze rencsés az a megfogalmazás, hogy a művelődési és közoktatási miniszternek kell gondoskodni a kutathatóságról, mert nem világos ebből a megfogalmazásból, hogy a kutatás szabályozását, tehát hogy ki kutathat, milyen feltételekkel, jelentie ez vagy azt, hogy a kutatás fizikai feltételeit kell biztosítani. Nem pontos a megfogalmazás - de Varga János majd elmagyarázza, hogy én miért tévedek, látom, csóválja a fejét. És nem pontos a törvénymódosításnak az a megfogalmazása sem, amely a 2. § (3) bekezdésének végén szerepel, s úgy szól, hogy az MSZP rendelkezésére kell bocsátani ezeket meg ezeket az iratokat. Nem világos ebből, hogy ez mit jelent, hogy a használatát kell biztosítani az MSZP számára vagy pedig a tulajdont kell biztosítani az MSZP számára. Én ezt csak pontatlanságnak gondolom, a dolog érdemi részét nem érintőnek. Maga az érdemi probléma a következő az én véleményem szerint, és kérem képviselőtársaimat, hogy hallgassák meg érveimet és mérlegeljék, mikor döntenek ebben az ügyben. Az egy praktikus levéltá rosi megközelítés és alapszabálya a levéltárak működésének, hogy összetartozó iratokat nem szabad szétválasztani, mert sem az eredeti valóság nem tükröztethető akkor, hogyha mesterséges szempontok alapján szétválasztják az iratokat, sem az iratoknak nem te sz jót. Csak az érdekesség kedvéért fölidézem, amit a levéltárosok tudnak, hogy az egykori MSZMP archívuma valamikor a 40es években úgy állt össze, hogy munkásmozgalmi aktivisták olvasták a Magyar Királyi Belügyminisztérium iratait, s ahol munkásmozgalmi vonatkozású megállapításokat találtak, ott kitépték a lapot vagy esetleg a mellette lévő lapot, és így hordták össze az archívum kezdeteit. Nagyon szerencsétlen lenne, nem félek attól, hogy ehhez hasonló módszerrel választják szét az MDPMSZMP iratainak az állampárti és nem állampárti részét, de minden ilyen tevékenységnél azért fölmerül ennek a veszélye. Az az 1948as dátum, ami a törvénymódosításban szerepel, az egy fiktív dátum; semmi olyasmi nem történt 1948ban napra meghatározhatóan, ami állampárttá t ette az MDPt. Az MDP megalakulása, mint tudjuk, a Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Párt összeolvadásából, a Szociáldemokrata Párt bekebelezéséből jött létre, de állampárttá formálisan, jogi értelemben az 1949es alkotmánnyal vált az MDP, tehát lehetn e az Alkotmány napjához is kötni. Azt érdemes tudni ebből a szempontból, hogy az a magyar kommunista párti apparátus, amelyik '45től működött, az folyamatosan működött az MDP működésének időszaka alatt is, és nem lehet olyan pillanatot találni, amitől sza kszerűen külön lehetne választani az állampárti és a nem állampárti iratokat. Nem kívánom képviselőtársaimat tovább untatni a szakma belső szempontjaival. Én csak arra a veszélyre szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy itt a történelmi kutatást, a nemz eti vagyon részét képező levéltári anyagot súlyos veszélyek is fenyegethetik. Olyan megoldást kellene találnia a Parlamentnek, illetve a kormányzatnak, amelyik a praktikus szempontokat tartja szem előtt, és nem esetleges politikai megfontolásokat. És ilyen elképzelés létezik vagy lehetséges. Hogy érthető legyen, miről van szó, még három perc türelmet kérek képviselőtársaimtól… (közbekiáltások a jobb oldalról: Sok!) …, aki sokallja, kérem, hogy viselje el… Egy példát szeretnék fölhozni, ami talán analóg a mo stani helyzethez, bár nem egészen ugyanaz. Amikor a Monarchia megszűnt, akkor fölmerült az a probléma - mikor már a forradalmak elcsitultak és az ellenforradalmak is valamelyest elcsitultak , hogy az egykori Monarchia közös ügyeinek iratait hogyan lehetne kezelni. Az a bölcs megoldás született, hogy maradt minden Bécsben, maradt minden az osztrák levéltárakban, de az osztrák levéltárak, az osztrák állam biztosította azt, hogy mindenkor lehessen két magyar levéltáros Bécsben, akik gondoskodnak a magyar szem pontok érvényesítéséről, és segítenek a magyar történész kutatóknak ezen iratok kutatásában. Én nem azt mondom, hogy ugyanaz a helyzete ennek az iratanayagnak, mint a Monarchia iratainak, de ezen az alapon valami analóg megoldást lehetne keresni, hogy ne k elljen az iratokat mesterséges szempontok alapján szétválasztani.
